A mottóban megfogalmazott felszólítást nem tudja megtenni senki úgy, hogy nincs helyes, fejlődő istenképe, így ezzel a témával két elmélkedésében is foglalkozott a lelkigyakorlat vezetője. Azután sorra vette, mik azok a helyzetek, életterületek, ahol kell és érdemes „lépni egyet”.
Papp Miklós beszélt a papnék női mivoltáról, az imaéletről, a házasságról, a Krisztussal alakított és alakítandó kapcsolatról, mindezek örömeivel és nehézségeivel is szembesítve a résztvevőket.
A Görögkatolikus Metropólia egész területéről érkezett lelkigyakorlatozók bekapcsolódtak a kegyhely liturgikus rendjébe. Az első estén Orosz Atanáz püspökkel, a második estén Kocsis Fülöp érsek-metropolitával, harmadik estén Ábel püspökkel végezték a vecsernyét.
A közös imádságok után a főpásztoroktól is hallhattak egy-egy elmélkedést a papnék. Ezt kötetlen beszélgetés követte.
Papp Miklós atya előadásai közé beiktattak néhány óra kikapcsolódást is, amikor sétára, kerékpározásra, irányított játékra volt lehetőség, illetve Orosz István kegyhelyigazgató atyával „hivatalos idegenvezetésen” vehettek részt a lelkigyakorlatozók.
Sokaknak már szombat este haza kellett utazniuk, ezért az együtt töltött idő tanulságait már ekkor összegezték.
Akik maradtak, vasárnap a Máriapócsot körülölelő, 16 kilométeres Boldogságok útjának végigjárásával zárták a lelkigyakorlatot.
Szöveg és fotó: Orosz Rita/Máriapócs Nemzeti Kegyhely; Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria