Lepra – Magyarországon – misszió?

Nézőpont – 2024. január 28., vasárnap | 11:02

A bibliai történetekből ismerős lepra még ma is szitokszónak számít. Ha találkoznánk az utcán egy leprabeteggel, vajon a félelmünk, utálatunk okán elfordulnánk tőle, jó messzire elkerülnénk vagy segítségnyújtásra indítana bennünket a látvány?

Tudjuk, hogy létezik a betegség, de az európai ember számára oly távolinak tűnik a probléma, hogy inkább nem is foglalkozunk vele. Vannak azonban a nagyvilágban, sőt Magyarországon is olyanok, akik nem így gondolják. Riskóné Fazekas Mártával, az idén megalakulásának 50. évfordulóját ünneplő Lepramisszió-Magyarország igazgatójával beszélgettünk szolgálatukról.

Az írás szerzője Ujváry-Radics Gabriella. A publikáció a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíróképzéses hallgatójának vizsgamunkája. A cikk a Parokia.hu oldalon jelent meg.

Ismerhetjük az esetet, amikor a betegsége miatt kirekesztett leprás, aki az akkori törvények szerint csak messziről hallgathatta Jézust, mégis közel merészkedett hozzá, leborult előtte és kérte, gyógyítsa meg. Jézus pedig megérintette őt és azt mondta: „Akarom, tisztulj meg!” Tanítványainak pedig ezt parancsolta: „Gyógyítsatok betegeket”, „tisztítsatok meg leprásokat”! (Mt 10,7–8).

„A lepra elleni harc a nyomor elleni harccal azonos”

Az emberiség egyik legősibb betegsége napjainkban Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában fordul elő, de a betegek 80 %-a Indiában él. Naponta 700–800 új megbetegedést számolnak, a fertőzöttek közül minden ötödik gyermek. De ez nem a teljes szám. Sokan nem is mernek orvoshoz fordulni, mert a tudatlanságból eredő félelem, a megbélyegzés és a kirekesztés több fájdalmat okoz, mint maga a betegség.

A lepra megelőzhető lenne a mélységes szegénység és nyomor felszámolásával, a minimálisan egészséges életkörülmények megvalósításával, ugyanúgy, mint a TBC és több más betegség vagy fertőzés. Védőoltás még nincs a lepra ellen, de a kockázati tényezők – a szegénység, az alultápláltság, a rossz ivóvíz – okozta problémák megoldása után, az életszínvonal általános emelkedésével e betegség egyszerűen megszűnhetne. Így történt ez például Bhutánban, Dél-Koreában, Európában pedig Ukrajnában és Romániában is. „Ezért a lepra elleni harc a nyomor elleni harccal azonos!” – vélekedik Riskóné Fazekas Márta református lelkész, a Lepramisszió magyarországi vezetője.

Riskóné Fazekas Márta a Lepramisszió-Magyarország igazgatója
(Fotó: Bazánth Ivola/Református.hu)

Valójában egy enyhén fertőző, nem örökletes és nem is halálos betegségről van szó, amelynek a lappangási ideje nagyon hosszú, akár 20 év is lehet. Nehezen lehet elkapni, és semmiképpen sem egy kézfogással, főleg nem leprabeteg által érintett tárgyakon keresztül. Az emberiségnek csupán 5 %-a betegedhet meg, 95%-a immunis a lepra kórokozójával szemben.

A „mesés Kelet” nyomorából indult a Nemzetközi Lepramisszió

A Nemzetközi Lepramissziót Wellesley C. Bailey alapította, aki az 1860-as években Indiában szemtanúja volt a betegség súlyos következményeinek, és életcéljául tűzte ki a leprával küszködők gondozását. A jótékonysági szervezet alapítása 150. évfordulóját ünnepli ebben az évben. Január utolsó vasárnapját az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a lepra világnapjának jelölte ki, hogy ezen a napon globálisan emlékezzenek meg a leprabetegekről.

A teljes írás IDE kattintva elolvasható a Parokia.hu oldalon.

Fotó: lepramisszio.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria