Lerakták a zalaegerszegi Mindszenty-iskola sportcentrumának alapkövét

1928-ban érkeztek Zalaegerszegre a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend nővérei, iskolájukat és zárdájukat kilencven évvel ezelőtt, 1929-ben szentelték fel. Hetven nővér tanított itt közel húsz éven át az 1948-as államosításig. Az iskolát 1993-ban kapta vissza a rend – mondta el beszédében Francoise Debeaupte rendfőnök, majd hozzátette: a kilencven évvel ezelőtti letelepedésük után 1993 az újrakezdés éve volt Zalaegerszegen. A jelenlegi beruházást azért tartja fontosnak, mert a sport nem más, mint „az élet iskolája, hiszen a fizikai erőfeszítés a szellemi teljesítményt is javítja”.

Zalaegerszegen kézilabdapálya méretű tornacsarnok és 16 pástos vívóterem épül lelátóval. Balaicz Zoltán polgármester elmondta: várhatóan 2020 végén már használatba is vehetik a diákok és sportolók a létesítményt, amely 3,3 milliárd forintból valósul meg.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Mindszenty József életútját elevenítette fel az átadáson, példaként állítva a jelenlévők elé a hercegprímás kitartását, erkölcsi nagyságát.

Az ünnepség zárásaként Székely János szombathelyi megyéspüspök és Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek jelenlétében Michael August Blume, Magyarország apostoli nunciusa áldotta meg az alapkövet, majd helyezte el az időkapszulát.

Az ünnepség az iskola jelenlegi tornacsarnokában szentmisével folytatódott. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek szentbeszédében a Notre Dame női tanító rend alapítóiról szólva kiemelte a nővérek szociális érzékenységét, amivel támogatták a gyerekeket, hogy tanuljanak. Koruk legjobb, legújabb módszereit igyekezték felhasználni a tanítás során. Mélypontról emelkedő kornak voltak ők a szentjei.

És milyen korban élünk most? – tette fel a kérdést a szónok. Európa hanyatló, dekadens kort él most át. De van néhány biztató jel. Ilyen jel például ez az iskola, vagy hogy a Veszprémi Főegyházmegyében az elmúlt öt évben duplájára emelkedett az egyházi házasságkötések száma. A szent helyeket, útszéli kereszteket, keresztutakat újra felfedezik az emberek, és elzarándokolnak oda. Nincs okunk rá, hogy elbízzuk magunkat, de megvan az okunk, hogy reménykedjünk – nem magunkban, hanem Isten irgalmában – zárta homíliáját Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír