Letehetetlen olvasmány– Magyarul is megjelent Taylor Caldwell Szent Lukácsról szóló regénye

A megjelenteket Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója köszöntötte. Loyolai Szent Ignác és az általa alapított Jézus Társaságának különleges Szűz Mária-tiszteletére utalva örömtelinek nevezte, hogy a kötetet itt mutatják be.

A hagyomány szerint Szent Lukács festette az első arcképet a Szűzanyáról – emelte ki Sajgó Szabolcs. – Ha valaki gyorsan akar közel kerülni Jézushoz, az szeresse nagyon Máriát. 

Lukács nem ismerte személyesen Jézust, de lélekben igen. Nem tartozott a választott néphez, de az Újszövetség választott népéhez már igen.

A kedves orvos a test gyógyításától eljutott a lélek gyógyításáig, hogy elvezesse az embert ahhoz a tiszta forráshoz, ami ott van mindannyiunkban, még ha olyan gyakran el is takarjuk – mondta a jezsuita szerzetes.

Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó igazgatója és tulajdonosa bevezetőjében elmondta, minden kiadónak megvan a profilja, így nekik is. Elsősorban szülőföldje, Vas megye szerzőinek könyveit jelentetik meg, de emellett sok más, egyházi témájú könyvet is kiadnak: főpásztorokról, szaléziakról, életrajzokat, naplókat. Tavaly például megjelentették a Szent II. János Pál pápa – A függetlenség szentje című albumot. Nagy szeretettel ápolják az egykori Savariában született Szent Márton emlékét is, több vele kapcsolatos kiadvány is napvilágot látott.

Október 18-án emlékezünk meg Szent Lukácsról, a gyógyítóról, aki Krisztusban találta meg az igazi gyógyítót, az emberiség gyógyítóját. Életéről, személyéről csak keveset tudunk. Különös részvéttel fordult a betegek felé, és sok gyötrődés, kétség után eljutott annak felismeréséhez, hogy az igazi orvos maga a Megváltó, aki kereszthalálával elhozta a beteg emberiségnek a gyógyulást – emlékeztetett a kiadó igazgatója. Hozzátette: nagyon szeretné, ha Szent Lukács emlékezete elevenen élhetne, ezért is jelentették meg ezt a regényt az amerikai szerzőtől. A könyvnek ez az első magyar kiadása.

Farkas Csaba köszönetet mondott a fordító Csepregi Tibornak és Dobos Marianne írónőnek, hogy hármuk közös munkájának eredményeképpen megjelenhetett ez a „csodálatos remekmű”, melynek nemcsak a súlya, hanem a tartalma is jelentős.

A regényt Dobos Marianne mutatta be. Kiemelte, hogy minden irodalom legnemesebb forrása a Magnificat, melynek szavait egyedül Lukácsnak fedte fel Mária: „Kinek irgalma nemzedékről nemzedékre megmarad örökre.”

A „keresztény finomság írója”

– ahogyan Dante nevezte –, a harmadik evangéliumnak és az Apostolok cselekedeteinek szerzője, ugyanúgy, mint első görög olvasói, a második keresztény nemzedékhez tartozott.

Dobos Marianne szerint nehéz lenne kiszámítani, hányadik nemzedék tagja volt az 1912-ben tizenkét éves ír-skót származású kislány, akinek kezébe került egy Antiochiában élő apáca könyve, melyben csokorba gyűjtött sok olyan, Szent Lukáccsal kapcsolatos legendát, régi hagyományt, amelyek azelőtt történtek, hogy a keresztre feszítés után egy évvel Lucanus megérkezett a Szentföldre. Ezek nem szerepelnek a történelemkönyvekben, de a Bibliában sem.

Az írónő idézte Taylor Caldwellt, aki regényének előszavában föltette a kérdést: „Hogy miért rögeszmém Szent Lukács, és miért rajongok érte gyermekkorom óta? Ezt képtelen vagyok megválaszolni. Ebben az ügyben csak Friedrich Nietzschét idézhetem: »Az ember meghallja – még ha nem is figyel oda, de az ember nem kérdezheti, hogy ki a sugalmazó – én sem tehettem meg.« És formálódott a könyv még további negyvenhat éven át.”

Arról is beszélt, hogy Csepregi Tibor fordítói munkája két évig tartott. Ezt további két és fél év követte, míg a végre megtalált örökösök – jelentős szerzői jogdíj ellenében, és igen szigorú feltételekkel – megadták az engedélyt az első magyar nyelvű kiadáshoz. Dobos Marianne lektorként végigkövette a munkát, és közben őt is „megfertőzte” a fordító, neki is „rögeszméje” lett „a Szentlélek evangelistája, az imádkozás evangelistája,

az irgalomban gazdag Isten szeretetéből fakadó üdvösség örömének az evangelistája”.

Dobos Marianne „letehetetlen” olvasmányként jellemezte Taylor Caldwell Szent Lukácsról szóló regényét. „Ha először folyamatosan végigolvastad, nem teszed a könyvespolcodra. Magad mellett tartod, hogy hol itt, hol ott újraolvasva el-elgondolkodj. Beszélsz róla a családodnak, a barátaidnak, sőt esetleg, ajándékozol nekik példányt is. Hiszen árad belőle mindaz, ami téged már fogva tart.

Terjeszti a keresztény finomság vírusát, nemzedékről nemzedékre, amelyből a cselekvő szeretet fakad.”

Az írónő úgy fogalmazott: szeretne tovább „fertőzni”, Csepregi Tibor vállalt missziójának részese lenni, és erre kérte a megjelenteket is. Idézte a könyvben szereplő ajánlást: „Fordulatos tengeri és lelki utazásai során jut el Lucanus, a görög orvos, festő és végül evangelista a határtalan isteni irgalom megtapasztalásához. Lebilincselő, szívderítő olvasmány.”

Az irodalmi esten Csepregi Tibor fordító ismertette a regény cselekményét; Kubik Anna és Rubold Ödön színművészek részleteket olvastak fel a műből.

Zárszavában a kötet fordítója elmondta, hogy a regény eredeti címe Kedves, Drága, Dicső Doktor volt. Szavaiból kiderült, hogy a regényt többek között lefordították németre, olaszra; spanyol földön már a tizenkettedik kiadásnál tartanak. Csepregi Tibor szerint napjaink oknyomozó újságírói nyugodtan választhatnák patrónusuknak Szent Lukácsot, aki első volt ebben a hivatásban. A regényt gondolatébresztőnek, hiánypótlónak nevezte, és beszélt arról is, hogy a hiánypótlás igénye ösztönözte, hogy a magyar olvasóközönségnek is hozzáférhetővé tegye Taylor Caldwell jó értelemben vett sikerkönyvét. Arra is kitért, hogy a szereplők, történések, helyszínek ötven százaléka valós történelmi tényeken nyugszik.

A mű fordítója felhívta a figyelmet arra is, hogy a regény szerint Lukács évtizedekig perlekedett Istennel, mivel nem tudott magyarázatot adni a világban naponta megtapasztalt bűnökre, betegségekre, szenvedésekre. Nem szerette a zsidókat, elsősorban azok túlzott miszticizmusa miatt, sokáig kerülte őket. A másik oldalon Szűz Mária évtizedekig őrizte magában az angyali üdvözlet titkát, senkinek nem beszélt erről. Az isteni Gondviselés fricskájaként is értelmezhetjük, hogy összehozta ezt a két, látszólag annyira különböző embert. Lukács felkeresi Jézus édesanyját, elmeséli neki hányatott életét, és ő is megnyílik előtte: feltárja az addig magában őrzött, szentséges titkot, hogy fogant a Szentlélektől, és megszülte Isten egyszülött Fiát, a világ Megváltóját; beszél az Erzsébetnél tett látogatásáról, Keresztelő Szent Jánosról is.

Az isteni Gondviselés mindent elrendezett – fogalmazott a budapesti könyvbemutatón Csepregi Tibor, a Lucanus – Szent Lukács evangélista küzdelmes élete című kötet fordítója.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír