Liturgia és olvasás: felolvasás

Nézőpont – 2024. szeptember 29., vasárnap | 12:00

Gérecz Imre OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

Amikor Szent Ágoston megírja a Vallomásokat, még elevenen emlékszik arra, ahogyan fiatalon Szent Ambrussal találkozott. Házába lépve olvasni látta. Csendesen olvasott, feszült figyelemmel mélyedt el a szövegben. Összeszedettsége nagy benyomást tett látogatóira.

Hasonló élményben lehet részünk a templomban is. A liturgia a felolvasásnak, a szertartáskönyv olvasásának és az olvasottakról szóló beszédnek a terepe. A szóval figyelem is jár. Aki felolvas vagy szót kér, az a szöveg mellett a saját olvasási készségéről és kultúrájáról is számot ad.

A hangerő, a szöveghez illeszkedő hangszín természetessége vagy mesterkéltsége, az érthető artikuláció, az izgalom mértéke, a szemkontaktus keresése vagy elkerülése, a szövegértés mélységéről tanúskodó hangsúlyok és szövegtagolás: ezek mind beszédes szempontok, amelyek azt is közvetítik, hogy az írásnak saját hangját kölcsönző ember számára mennyire otthonos az olvasás és a felolvasás világa. Nem csoda, hogy Szent Benedek szerint a közösségben ne minden szerzetestestvér vállaljon felolvasást, „hanem csak olyanok, akik a hallgatók épülésére szolgálnak” (Szent Benedek Regulája, 38,12).

Még inkább igaz ez arra, aki beszédet mond. Rá figyelve az elhangzottak tartalma mellett arról is benyomást szerzünk, hogy milyen olvasottság, lelkület, szellemiség adja a beszéd kontextusát. Vajon a politika, az érzelmileg túlfűtött erkölcsi témák, a híradók és internetes hírportálok jelentik a szónoklat forrásvidékét? Vagy igényes szellemi életet élő ember beszél hozzánk, aki – Ferenc pápa szavaival élve – ellenállva „a képernyők és a mérgező, felszínes és erőszakos álhírek megszállottságának, időt és figyelmet szentel” az elmélyült olvasásnak (Ferenc pápa levele az irodalom képzésben betöltött szerepéről, 4.)?

A Szentatya rámutat, hogy a rendszeres olvasás gazdagítja a szókincsünket, fejleszti szellemi képességeinket, serkenti képzelőerőnket és kreativitásunkat, kifejezőbbé teszi beszédmódunkat, összeszedettebbé tesz, csökkenti a stresszt és a szorongást (16.). És ez a sokféle jó hatás a liturgiában a hallgatóságra is átragad.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

 

Kapcsolódó fotógaléria