Loretóban jártak a Nyíregyházi Egyházmegye fiatal zarándokai

„Hosszú utazásunk első nagyobb megállóhelye Rimini volt, ahol mindenki lemoshatta fáradalmait az Adriai-tengerben. Vasárnap a kora délutáni időkben érkeztünk Loretóba, ahol a szervezők fogadták a magyar delegációt. Elfoglaltuk a szállást, és miután mindenki megpihent, találkoztunk a zarándokház kápolnájában, ahol közösen megszenteltük a vasárnapot, magyar nyelvű görögkatolikus Szent Liturgiával, melyet Szabó Csaba atya vezetett. 18 órára megérkezett a tábor többi résztvevője is, akik Ukrajnából, Romániából, Svédországból és Olaszországból csatlakoztak a nagy egészhez. A tábort – hagyományosan – közös imádsággal nyitottuk meg, amit vacsora követett. Miután tápláltuk a lelkünket és testünket is, sor került a delegációk bemutatására” – számolt be az indulásról és az első nap élményeiről Magyar Richárd.

Második nap Assisibe látogattak el a zarándokok. „A délelőttöt a kapucinus rendházban töltöttük, ahol olasz nyelvű ima után kezdődtek a programok. Hagyományos olasz római katolikus szentmise és ebéd után felfedezhettük a várost. A többi táborozóval együtt bejártuk Szent Ferenc életének fontosabb állomásait. Kicsit elfáradva, hosszú séta után érkeztünk a San Damiano-templomba. Megnéztük a Santa Chiara-templomban Assisi Szent Ferenc San Damiano-keresztjét. A Santa Maria degli Angeli templomban megismertük Boldog Carlo Acutis élettörténetét és csodatételeit. A templomban megtekinthettük Acutis exhumált testét, mely 2006 óta nem porladt el. Elsétáltunk a Santa Maria degli Angeli e Martiri templomba, Szent Ferenc kriptájához. Ezután hazautaztunk Loretóba, vacsoráztunk, és mi, magyarok egy kis játék után megosztottuk a nappal kapcsolatos élményeinket, érzéseinket” – írta a második napról Aros Vivien Zita és Gyurkovics Kíra.

A harmadik nap különleges ortodox szertartással indult. „Kiscsoportos beszélgetésen arról elmélkedtünk, hogy kinek mi a legnagyobb öröme az életében. Majd egy különleges imán vehettünk részt, amit ebéd és szabad foglalkozás követett. Miután visszaértünk a szállásra, megosztottuk egymással mindazt, amiről a kisebb csoportokban beszéltünk, majd később ellátogattunk Mária házához. A loretói bazilikának nemcsak a szépsége, hanem a története is nagyon megérintett minket, főként hogy csöndes elmélkedés után együtt tudtunk énekelni: »Boldogságos Szűz Mária, légy híveid szószólója!«” – számolt be Manzák Sára és Ecsedi Panna.

A negyedik reggelt  görögkatolikus liturgiával kezdték, melynek szépségét az adta, hogy román, ukrán és magyar nyelven zajlottak az imádságok, majd előadás következett. „Kiscsoportokban beszélgettünk arról, hogy kihez milyen formában szól/szólt már a Jóisten, illetve mit teszünk, ha megszólít minket. Ma sem maradhatott ki a fény imájának nevezett megható csendes imádság. Napról napra jobban összekovácsolódik a kis csapatunk, és a nemzetközi kapcsolatainkat is egyre magasabb szintekre emeljük. A vacsora előtt közös imádságon vettünk részt. Az este folyamán a delegációk külön feladatot kaptak: a nemzetek egymásnak készítettek kövekkel díszített feszületet, az ökumenizmus és az összetartozás jegyében” – írta Sivadó Zsombor és Fogas Domonkos.

Az ötödik nap egy különleges lutheránus misével kezdődött, majd a reggeli után kiscsoportos megbeszélés vette kezdetét: a téma a megbecsülés és a szeretet volt. „Az ebéd előtt ismételten részt vehettünk a fény imája nevezetű szertartáson” – foglalta össze Kiss Csenge és Soltész Gabriella. Az este a delegációk hagyományos táncokat és dalokat mutattak be, illetve az előző napon készített díszes kereszteket is átadták egymásnak.

A hatodik napon a reggeli órákban nemzetközi görögkatolikus liturgián vettek részt a zarándokok, ahol román, ukrán és magyar nyelven zajlott a szertartás. „Az utolsó közös reggelit katekézis követte olasz és angol nyelven” – számolt be Uri Sándor György, Nyitrai Barnabás és Tejfel Krisztián.

A táborozók eredeti beszámolója a zarándoklat napjairól IDE kattintva olvasható.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Magyar Richárd és a táborozók

Magyar Kurír