A kezdeményezés gyorsan népszerű lett; ráadásul ökumenikus is: bár katolikus bloggertől indult, átvették protestáns oldalak is. Hátterében az az egyszerű felismerés áll, hogy a papok is emberek, szükségük van barátokra és szórakozásra.
A blog készítői ötletüket egy tanmesével is illusztrálják, amely egy középkori sörfőzőmesterről, Aleyardi Hopswaldról szól. Hopswald pogány volt, aki egy buzgó pap hatására tért keresztény hitre. Egy napon súlyos bűnt követett el: lélekszakadva rohant papjához, hogy feloldozást nyerjen, amit el is nyert. Hopswald azonban lelki békéjét élvezve sem feledkezett meg a papról, aki pihenőidejét áldozta fel, hogy meggyóntassa a sörfőzőmestert: szolgálatáért hálából meghívta egy italra.
Hopswald nem valóságos személy, azonban a lelkipásztorok valóságosak, és ők is olyan örömmel töltenének el egy „görbe estét” baráti társasággal, egy pohár sör vagy bor mellett társalogva, mint bárki más. Nehéz és bonyolult munkájuk van, amiért gyakran nem kapnak köszönetet – igazán megérdemlik, hogy meghívjuk őket egy korsó sörre vagy pohár borra, vagy ha idejük engedi, akár vacsorára is.
És ha ma már nem tudod meghívni a papodat, mert annyi dolga van, vagy annyian megelőztek, ennek a napnak is lehet nyolcadot csinálni!
Forrás: The Catholic Gentleman
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria