Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a budapesti Terror Háza Múzeumnál gyújt majd mécsest a kommunizmus áldozatainak emlékére.
A kormány és a Terror Háza Múzeum online programokkal, társadalmi célú rádióspot sugárzásával, citylight- és plakátkampánnyal emlékezik. Idén elmarad a közös gyertyagyújtás a Hősök falánál, ezért az emlékezőktől azt kérik, hogy mindenki egyénileg helyezze el a kegyelet mécseseit, vagy otthon gyújtson gyertyát.
A Terror Háza Múzeum Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján a kommunizmus ismert és kevésbé ismert magyarországi áldozatairól, hőseiről mutatnak be rövid portréfilmeket, majd ugyanezeken a felületeken 14 órától Schmidt Mária főigazgató; Békés Márton, az intézmény kutatási igazgatója és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese beszélget a kommunista diktatúra áldozatairól és örökségükről.
A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány „Tebenned bíztunk eleitől fogva...” – Egyházi személyek a Gulág fogságában címmel tart online konferenciát. Megnyitóbeszédet mond Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Köszöntőt mond Nagyné Pintér Jolán, az alapítvány elnöke. A konferencia élőben követhető az alapítvány YouTube-csatornáján.
A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Miskolci Egyetem csütörtöktől Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában címmel tart kétnapos nemzetközi tudományos online konferenciát. A rendezvényt Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitja meg.
A Rákóczi Szövetség online rendezvényén Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mondja el gondolatait az emléknap jelentőségéről, Nádasdy Borbála, a diktatúra áldozata pedig visszaemlékezését osztja meg. Az összeállításban a Nemzeti Színház színészei – Ács Eszter és Bakos Kiss Gábor – naplórészleteken keresztül idézik fel a diktatúra időszakát. A szövetség emellett megkoszorúzza majd a Nemzeti vértanúk emlékművét.
A kommunizmus áldozatainak emléknapján országszerte tartanak valamilyen formában megemlékezéseket.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
A mentelmi jogától megfosztott Kovács Béla nyolc évet töltött börtönökben és munkatáborokban, 1959-ben, 51 évesen halt meg. Bronzszobra ma mementóként áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete és az Országház közötti téren. Letartóztatása az első állomása volt annak az eltervezett folyamatnak, amelynek során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. A képviselő önkényes fogvatartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, ami a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát jellemezte. Sorsa egyfajta típuspéldája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon.
A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban százmillióra becsülik. Kelet-Közép-Európában számuk eléri az egymillió főt. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kegyetlen kivégzés által. Jóval többre tehető azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.
Február 25-én emlékezzünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, a koholt vádak alapján mészárszékre küldött emberekre, az ellenállóként mártírhalált halt hősökre!
A Görögkatolikus Egyház a napokban, február 27-én tartja a halottak szombatját, ekkor a Szent Liturgiákon a kommunizmus áldozataiért és minden elhunytért is imádkoznak.
Forrás: MTI, Hajdúdorogi Főegyházmegye
Fotó (Conti utcai egykori börtön): Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria