Magukévá tették Isten vágyát – Átadták a Szent Adalbert-díjakat az esztergomi bazilika jubileumán

A szentmise egyben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ministránsainak zarándoklata is volt, a szertartás keretében adták át az egyházmegye Szent Adalbert-díjait.

A bazilika előtt 10 órától a Dunakanyar Szimfonikus Zenekar fúvósainak térzenéje is hozzájárult az ünnepi hangulat megteremtéséhez.

A káptalani nagymisén több százan gyűltek össze a felújítás alatt álló főszékesegyházban.

Mohos Gábor szentbeszédében rámutatott, Szent Adalbertnek, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentjének is bizonyosan voltak vágyai, céljai az életében. Mivel az akkori kor vezető rétegébe született bele, földi karrierre is vágyhatott volna, ám őt inkább az Isten és a lelkek iránti szeretet vonzotta. Ha világi szemmel nézzük, nem mondhatott el sikereket, hiszen például el is kellett menekülnie egyházmegyéjéből, mégis az élete ennyi nehézség ellenére is csodálatos tervet valósított meg: Isten tervét.

Istennek mindannyiunk személyes életéről van egy vágya

– tette hozzá a püspök, hangsúlyozva, hogy Szent Adalbert azok közé tartozott, akik saját vágyaik mellett vagy helyett magukévá tudták tenni Istennek ezt a vágyát.

Mohos Gábor arról is beszélt, hogy a kereszténységnek a Szent István-i, immár ezeréves kezdete mellett kétszáz éve egy új kezdete volt Esztergomban, amikor a mostani, több mint 150 éve álló bazilika köveit letették. Ez is azt mutatja, hogy Isten kegyelméből nagyon nagy vágyak is meg tudnak valósulni. A szónok minden jelenlévőt biztosított arról, hogy

attól, hogy látszólag sok minden nem sikerül az életünkben, valami sokkal mélyebb megvalósulhat, a lelki életünk termékennyé válhat.

A húsvéti örömhírt Isten mindannyiunk lelkében ki akarja nyilatkoztatni, és egész szenvedésével arra tanít minket Jézus, hogy ajándékozzuk oda önmagunkat.

A püspök rávilágított, hogy amikor a Szent Adalbert-díjak átadásával hálát adunk Isten művéért, amelyet a kitüntetetteken keresztül végrehajtott, akkor

ez nem jelenti azt, hogy bármilyen életkorban már Istennek nem lenne terve velünk.

Isten tervei mindig megújulnak. Isten ma is rajtunk, közösségeinken keresztül is cselekszik.

A szentmise végén adta át Mohos Gábor segédpüspök a főegyházmegye idei Szent Adalbert-díjait.

Bíró Miklós, akik húsz éve teljesít kántori szolgálatot a Budapest-Angyalföldi Szent Mihály-templomban, egy életen át tartó munkájának, példamutató, alázatos szolgáló lelkületének elismeréseként és az ezért való köszönetként vehette át a kitüntetést.

A nyugalmazott kántorral készült interjúnkat itt olvashatják.

Csanády Mihály és Márta a Házas Hétvége katolikus lelkiség hazai apostolai, Budapest után Pécsre, majd a Vajdaságba, Felvidékre, Erdélybe is eljuttatták a mozgalmat. Munkálkodásuk gyümölcseként a „hétvégéken” közel 4500 házaspár vett részt, valamint egy élő, Nagy-Magyarország egészét átfogó, 12 tartományból, több mint 1500 aktív párból álló közösség is kialakult.

Egri László orvos, lelkigondozó 2003-as diakónussá szentelése óta előbb a budapesti Egyetemi Lelkészségen, és most a budapesti Felsőkrisztinavárosi Plébánián végez kiemelkedő szolgálatot.

Enyedi Pál negyven éve kezdte meg orgonista-kántori szolgálatát a Budapest-Zuglói Páduai Szent Antal-plébánián. A tanszékvezetés, egyetemi tanári munka, orgonatörténeti kutatás mellett magas fokon végezte feladatát.

Farkas Péter szociológus a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illetve az Esztergomi Vitéz János és a Váci Katolikus Főiskolákon is tanított. A Megújulás a szeretetben című körlevél családi és szociális fejezeteinek egyik civil írója. Az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánián 1994-től a képviselő-testület tagja, hétköznap igeliturgiát tart áldoztatással.

Felcsuti László az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia körzetében működő Óbuda-Hegyvidékiek Egyesületének harminc éve tagja, tizennyolc éve elnöke. Vezetésével felújították a veszélyeztetett állagú Szent Donát-kápolnát, helyreállították a Kiscelli Kálváriát, restaurálták a Golgota-szoborcsoportot és a Kiscelli-dombon álló Szent Vér-kápolnát, amelyen idén újabb felújítást tudtak végezni.

Kelemen György a Budapest-Zuglói Páduai Szent Antal Plébánián harminc éve, kilencéves kora óta kitartóan, hűségesen ministrál és felolvas, valamint több éve lelkipásztori kisegítőként áldoztat. Néhány éve a Budapest-Pestújhelyi Keresztelő Szent János Plébánia életébe is bekapcsolódott sekrestyésként.

Krancz Albert kilencévesen, immár hatvan éve kezdte kántori szolgálatát szülőfalujában, Tarjánban. Közép- és felsőfokú tanulmányai idején Esztergom-Kertvárosban kántorizált, a későbbiek során pedig elsősorban Tarjánban, de alkalmanként Héregen, Tardoson és Péliföldszentkereszten is szolgált.

Rónai Zoltán, a Budapest-Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templom gondnoka 1982 óta szolgál a plébánián, hosszú éveken keresztül szívességből tette. Szívesen eljár a hívekhez is, akik kérik, hogy otthonaikban kisebb lakatosmunkákat vagy elektromos meghibásodásokat kijavítson.

Susán Lajos a Nógrád megyei Bárnán, szülőfalujában kezdett kántorizálni. 1962 óta majdnem folyamatosan énekkari tag Budapesten a Béke téren és a Szent Margit-templomban. Józsefvárosban, a Külső-Angyalföldi Mária, Keresztények Segítsége templomban, a Vörösmarty utcában és az Árpád-házi Szent Margit-templomban, majd az Óbudai Szent Péter és Pál Plébánián és a Kórház utcai templomban orgonált, volt olyan időszak, amikor egyszerre négy helyen.

Török Iván egyetemi tanár, elismert pszichológus 1980-ban költözött Óbudára, ahol önkéntes fizikai munkával is közreműködött a Vörösvári úti Szentháromság-templom építésében. 1984 óta a képviselő-testület tagja, nyolc éve pedig világi elnöke. Megszámlálhatatlan mennyiségű lelki kezdeményezés mellett részt vett a békásmegyeri Mustármag iskola és óvoda alapításában is. Szívéhez közel áll a plébániához tartozó, római kori Cella Trichora maradványának gondozása, és a Szent Vér-kápolna teljes megújulásában is jelentős szerepe volt.

Betegsége miatt Opalény Izabella nem tudta átvenni a kitüntetést. Izabella születésétől fogva a VI. kerületi Szent Család Plébánia tagja. Mindennapi gyógyszerészi munkája mellett már fiatal korától fogva nagy szeretettel fordult az elesettek felé. Mintegy három évtizede minden szombaton végiglátogatja az Erzsébet Kórház betegeit, továbbá ő szervezi szombat délutánonként a szentmiséket. Vasárnaponként ugyanezt végzi az Országos Baleseti Intézetben is.

A díjátadást követően Török Csaba plébános köszöntötte az egybegyűlteket, különösen is a nagy számú ministránssereget, akik közül sokan a szentmise szolgálattevőiként ténylegesen is közreműködtek. Elmondta, a ministránsok közül mindenki elsősorban a saját templomában van otthon, de itt, az esztergomi bazilikában is mindig otthon lehetnek.

Török Csaba felhívta arra is a figyelmet, hogy a hétvégén sok esemény kapcsolódik a székesegyház alapkőletételének 200. évfordulójához.

A jubileumi ünnepség délutánja a Visszatérés a Magyar Sionra című tanulmánykötet bemutatásával és konferenciával folytatódott a Szent Adalbert Központban.

A holnapi nap programja is nagyon gazdag lesz: 10.30-kor kezdődik a hálaadó ünnepi nagymise, amelyen a hazai lengyel közösségek képviselői is részt vesznek. Délben ünnepséget tartanak a harangtorony oldalánál elhelyezett Szent Adalbert-emléktáblánál, majd 12.45-kor a bazilika megújított építészettörténeti kiállítását lehet megtekinteni a székesegyház második emeletén.

15 órakor tematikus tárlatvezetés lesz a kincstárban az építtető érsekek nyomában.

Az egyes programokról részletesen a fenti plakátról tájékozódhatnak.

Szerző: Agonás Szonja

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír