Magyar emlékek nyomában Itália levéltáraiban – Domokos György a PPKE BTK Vestigia Kutatócsoportjáról

– Mindenekelőtt szeretnénk személyesen is gratulálni a nyertes pályázathoz! Mesélne nekünk a Vestigia Kutatócsoport megalakulásáról – mióta és kikkel működnek együtt?

– A kutatócsoport 2010 óta létezik, két négyéves ciklusban kapott Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) -támogatást. Jelenleg 11 kutatónk van, akiknek nagyobb része a Pázmányhoz kötődik, itt dolgozik, vagy itt tanult. Legfőbb partnerünk a Magyar Nemzeti Levéltár, amelynek feladatai közé tartozik a külföldi hungarikumok gyűjtése. Az évek során számos olasz egyetemmel és közgyűjteménnyel alakítottunk ki szoros kapcsolatot.

– Mi a kutatócsoport tematikus fókusza, és milyen kérdésekre összpontosítanak a kutatásaik során?

– A kiindulópontunk az MTA Kézirattárában található több mint százéves múltra visszatekintő Másolatgyűjtemény, amely az itáliai levéltárak magyar vonatkozású dokumentumainak kézzel készített kópiáit őrzi. Elhatároztuk, hogy Milánó és Modena, és később Mantova levéltáraiban megkeressük ezeket a dokumentumokat, és folytatjuk az I. világháború alatt félbeszakadt munkát. A három város öt gyűjteményéből mintegy háromezer hungarikumot azonosítottunk, digitalizáltunk és adtunk át a Magyar Nemzeti Levéltárnak adatbankba rendezve.

– Melyek azok az eddigi legjelentősebb eredmények, amelyeket a kutatócsoporton belül értek el?

– A feltárt anyagok beépülnek a magyar történettudomány forrásai közé, új adatokat és narratív forrásokat jelentenek a Mátyás- és Jagelló-kor, valamint a tizenöt éves háború korszakából, sőt Magyarországon készült 16. századi ostromrajzokat is azonosítottunk a modenai állami levéltárban.

Tanulmányaink mellett a hungarika-adatbank és egy virtuális kiállítás is mindenki számára elérhető. Éppen most jelent meg egy angol nyelvű válogatás is a Vestigia eddigi eredményeiről, címlapján azzal az Esztergom 1595. évi ostromát ábrázoló spezzanói freskóval, amit nekünk sikerült azonosítanunk.

– Pontosan milyen projektjükkel nyerték el a Pázmány BTK hároméves időtartamra szóló támogatását?

– Hatalmas mennyiségű digitalizált dokumentum feldolgozása zajlik jelenleg. Terveink szerint külföldi konferenciákon, folyóiratokban folytatjuk az eredmények ismertetését. Itthon egy újabb tanulmánykötetet, egy forráskiadást és egy monográfiát fogunk elkészíteni a három év alatt, s eközben szorgosan tárjuk fel Itália levéltárainak magyar anyagát.

– Hogyan illeszkedik a nyertes pályázat az eddigi kutatásaikba? Van-e valamilyen kapcsolat vagy folytonosság az előző kutatásokkal?

– A három eddigi levéltár mellett Firenze, Velence, Gorizia, Torino és más városok levéltárainak és könyvtárainak hungarikumaival folytatjuk a kutatást. Az eddig szerzett tapasztalat és a kapcsolatrendszerek feltérképezése segít bennünket tovább a megkezdett munka folytatásában.

– Milyen előrejelzésük, predikciójuk van a mostani pályázat várható eredményeiről?

– 2024-ben egy nagyszabású ferrarai konferencián szeretnénk bemutatni a kutatócsoport eredményeit. Magyarországon várható az „Eger és Itália” konferencia anyagának megjelenése. Munkánk várhatóan beépül az egri vár új múzeumpedagógiai programjába és Gyöngyösön egy régészeti feltárást segítünk szakértőként.

Bízunk benne, hogy Esztergomban a következő évben bemutathatjuk a Modenában őrzött ostromrajzokat eredeti formában is. Eközben szemináriumokat és előadásokat szervezünk, Egerben és Budapesten, hogy segítsük az „utánpótlás” felkészülését az összetett levéltári munkára, amelyben az olasz és latin nyelvismeret, a történettudomány, a paleográfia és a kutatásmódszertan is jelentős szerepet kap.

Forrás és fotó: PPKE BTK

Magyar Kurír