Magyar Himnusz címmel új időszaki kiállítás nyílt a győri Triangulum Galériában

Az ünnepélyes megnyitón Reisner Ferenc általános püspöki helynök, a Brenner János Hittudományi Főiskola rektora köszöntötte az érdeklődőket. Elmondta: „Amikor a Himnuszt meghallja egy magyar ember, megborzong. Gyermekként megtanuljuk, énekeljük, és amikor valahol külföldön összetalálkozik néhány magyar egy szentmise alkalmával és a végén a himnuszt eléneklik, otthon érzik magukat ebben a világban. A mi himnuszunk egy különleges ajándék számunkra, mert a világ országainak legtöbbje zászlóról, dicsőségről, harcról és hazaszeretetről énekel nemzeti himnuszában. Kevesen énekelnek Istenről, és még annál is kevesebben imádkoznak benne. A dallamok többsége katonai indulónak hangzik, toborzó, lelkesítő zene – ami rendben is van így. Mégis elgondolkodtató az a fájdalmas esdeklés, ami a magyar himnuszunkban különlegesen az ég felé irányul, és megszólal az ajkunkon. Különösen lágy, emelkedő dallam, nincs benne semmi, ami dübörgő menetelésre késztet. Áldást kér, és fohászkodik. Amikor a himnuszunkat meghalljuk, akkor bennünk is valami hasonló érzés, az Istenhez való felemelkedés fogalmazódik meg.”

Köszöntőjében a rektor utalt arra is, hogy „1989 előtt nem volt hivatalos nemzeti himnuszunk: a magyar emberek belső imádságos lelkülettel, Kölcsey gondolatával fordultak a Jóistenhez, és imádkoztak a magyar nép számára kegyelemért. Voltak olyan pillanatok is a történelemben, amikor méltatlannak tartották ezt a himnuszt a magyar nemzethez. Ezért felkérték Illyés Gyulát, hogy írjon egy másik himnuszt, és Kodály Zoltánt, hogy zenésítse meg azt. Mindketten visszautasították, mert úgy gondolták, hogy ebben a szövegben ott van minden, amit egy himnuszban meg kell fogalmazni.”

Reisner Ferenc köszönetet mondott Józsa Juditnak, hogy „megálmodta és idehozta az egész Kárpát-medence keresztény művészeinek alkotásain keresztül azt a világot, amibe kiárad a magyar szellemiség és amivel a mi hitünk összekapcsolódik, eggyé forr.” Végül kiemelte: „Józsa Judit eddigi életműve is folyamatos imádság. Művészete keretezi személyét: a szépséget, a szeretetet és a hitet, ami benne buzog és benne él. Művei közössége számára áldásként jelennek meg: műveivel áldást kér magára és hazájára.”

A kiállítást Józsa Judit keramikus, művészettörténész, a tárlat kurátora nyitotta meg. Beszédében elmondta, a Józsa Judit Művészeti Alapítvány nemzeti imánk születésének 200. évfordulója tiszteletére nyílt képző-, nép- és iparművészeti pályázatot hirdetett, kizárólag profi alkotók számára. Emellett felkértek a részvételre kiemelkedő anyaországi és határon túli kortárs keresztény magyar művészeket is. „Hiánypótló tárlatról van szó, hisz az anyaországban nem szerveztek ilyen témájú, az anyaország határain túl élő művészeket is aktívan bevonó, Kárpát-medencei magyar testvéreinket is magához ölelő, magas színvonalú tárlatot a 200. évforduló alkalmából” – mondta Józsa Judit. Az általa létrehozott alapítvány olyan kulturális tevékenységet folytat társadalmi tudatossággal és szerepvállalással, amely a magyar örökséget, a nemzeti érték- és identitástudatot, valamint a hazaszeretetet és összetartást erősíti. Ezt a célt szolgálja a 2023. június elején meghirdetett Magyar Himnusz-pályázatuk és a beérkezett anyagból megrendezett első nagyszabású tárlat is, amelyet Budapesten, a Belváros szívében, a Városház utcai Józsa Judit Galériában rendeztek meg.

Józsa Judit a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként a Kárpát-medencei magyarság himnuszait kutatja és dolgozza fel, és ennek során rádöbbent arra, hogy nagyon kevés művészünk foglalkozott a magyar himnusszal. „Nemzeti imánk születésének 200. évfordulója megteremtette az aktualitást is, és így megszólítottam szerte a Kárpát-medencében élő kortárs keresztény magyar alkotókat, hogy e témában alkossanak és fogalmazzák meg mai gondolataikat, üzeneteiket. A hívó szó értő fülekre és szívekre talált, mert a Magyar Himnusz összművészeti tárlaton 96 Kárpát-medencei keresztény kortárs magyar alkotóművész több mint száz alkotását állíthattuk ki Budapesten, az anyaország fővárosában, 2023. október és november hónapjaiban, majd ezután vándorkiállításra indult.”

Józsa Judit vallja, hogy minden kiállított alkotás hitvallás: „Szent István országfelajánlása kötelez bennünket, hogy a trianoni szétszakítottságunk ellenére határtalanul összefogjunk a Magyarok Nagyasszonya oltalmazó palástja alatt, és megvédjük magunkat, az országot és a nemzetet. Az is meggyőződésem, hogy korunk európai történéseinek ismeretében a Magyar Himnusz összművészeti kiállításra felkért és azon részt vevő valamennyi Kárpát-medencei kortárs keresztény magyar alkotó üzenete műalkotásaikon keresztül nemzeti megtartó erőt képvisel. Mária országában, Mária népe ma is őrzi örökségét, őrzi a keresztény magyar kultúrát, őrzi, imádkozza és vallja a Himnusz minden szavát. E tárlat fókuszba állítja a nemzeti művészet kiemelt fontosságát, bemutatja annak magas színvonalát és példát mutat az összefogásról, a keresztény szellemiségről, a magyar lélekről.”

A megnyitó programját a Hangraforgó Együttes – F. Sipos Bea és Faggyas László – zenei közreműködése tette ünnepélyesebbé. 

A tárlat 2024. augusztus 4-ig mindennap megtekinthető naponta 10–18 óra között a győri Triangulum Galériában (Győr, Gutenberg tér 2.). Belépőjegy a Szent László Látogatóközpont recepcióján váltható.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír