Fodor Endre, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága sajtófőnöke arról tájékoztatott, hogy a Hargita megyei bemutatkozás különösen is megható volt, a kis, 90 százalékban székelyek lakta faluba ugyanis a település polgármestere szerint „nagyon ritkán jut el a kultúra”, miközben a szórványokban élő magyarság számára rengeteg erőt ad egy ilyen előadás. „A művelődési házban vitték színre a művészek a Magyar hősöket. Megható volt, amikor a nyugdíjas pedagógus sírva köszönte meg, hogy eljuthatott hozzájuk a produkció. S megható volt ott, azon az estén, amikor a vendéglátóinktól búcsúzva közösen énekeltük el az A csitári hegyek alatt kezdetű népdalt” – fogalmazott Fodor Endre.
A színpadon a 20. századi diktatúrák idején bátor döntéseikkel életüket kockáztató bátor magyarok történetei elevenednek meg. A történet szerint öt középiskolás történelemtanárával együtt ellátogat a Huszadik Század Aréna – diktatúrák szorításában nevet viselő szabadulószobába, ahol a játék során egy időutazáson vesznek részt. A csavart az adja, hogy ebben a különös játszmában nem saját magukat alakítják a résztvevők, hanem hat hétköznapi hős bőrébe bújva kell megoldaniuk a feladatokat.
Salkaházi Sára mintegy száz zsidót mentett meg a nyilas rémuralom idején; Richter Gedeon a modern hazai gyógyszeripar megteremtője volt; Kiss Sándort, a „bibliás politikust” megkínozták és fegyházra ítélték; Oloffson Placid atyát a Gulágra vitték, ahol embertelen körülmények között dolgoztatták; Gérecz Attila költőt és sportolót rács mögé dugták; Brusznyai Árpádné Honti Ilona pedig egyedül nevelte gyermekét, miközben minden követ megmozgatott, hogy az ’50-es években ártatlanul elítélt férjét kihozza a börtönből. A közös bennük az, hogy mindannyiuknak súlyos döntéseket kellett meghozniuk, és egyikük sem a könnyebbik utat választotta.
A Magyar hősök című kötet alapján született színpadi produkció nemcsak a fiatalabb generációt szólítja meg: a történet a diákokat* közelebb viszi a történelem megértéséhez és saját helyzetük értékeléséhez, de az idősebb generációnak is segítséget nyújthat a múlt feldolgozásában.
*A Szabó Borbála által írt, 90 perces előadás történelmi háttere és fajsúlyossága miatt tizennégy éves kortól ajánlott.
Forrás és fotó: Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria