Az eucharisztikus kultúra szolgálatában – Magyar művészek mutatkoznak be Rómában a NEK jegyében

A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának huszonkét alkotója mutatkozik be e tárlat keretében Rómában, hogy műveiken keresztül segítsék az Eucharisztiával való kapcsolatunk újragondolását.

Hazánk szentszéki nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduard és római nagykövete, Kovács Ádám Zoltán mellett a diplomáciai kar több fontos képviselője is megjelent a megnyitón. A kiállítást Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke nyitotta meg.

Beszédének elején háláját fejezte ki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseknek, hogy támogatta a Ne féljetek! című kortárs művészeti kiállítás megrendezését Rómában, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, amelyre a magyar fővárosban kerül sor 2021. szeptember 5. és 12. között.

Elmondta, hogy a kiállítás címéül választott Ne féljetek! arra hívja fel a figyelmet, hogy a kongresszust Európa és a világ jövőjével kapcsolatos remény újjászületéseként értelmezhetjük. Ne féljetek! – mert a minden forrásunk, ahogyan a kongresszus jelmondata is idézi, az Úrból fakad.

A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal az Egyház, ahogyan azt 2018. november 10-én, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának plenáris ülésén Ferenc pápa hangsúlyozta, az eucharisztikus kultúrát kívánja megerősíteni és terjeszteni: „A közöny betegségében szenvedő Európában, ahol több helyen megosztottság és bezárkózás uralkodik, a keresztények mindenekelőtt megújítják – vasárnapról vasárnapra – hitük egyszerű és erős gesztusát: egybegyűlnek Krisztus nevében, és egymást testvérnek ismerik el.”

„Az ige hallgatásában és a kenyértörés gesztusában a hívők legkisebb és legegyszerűbb gyülekezete is az Úr testévé, az ő tabernákulumává válik a világban. Az Eucharisztia ünneplése ily módon eucharisztikus kultúrát szülő magatartásmódok inkubátorává válik, mert arra késztet, hogy az önmagát teljesen odaadó Krisztus kegyelmét életadó tettekké és magatartásformákká alakítsuk át.”

A pápa a plenáris ülésen felhívta a figyelmet arra a két magatartásformára is, amely az Eucharisztiából születik: Az első ilyen magatartásforma a közösség. Minden alkalommal, amikor a keresztények részesülnek az Eucharisztiában, akkor egy olyan iskolába kerülnek el, ahol megtanulják, mit jelent a közösség az Úrral és a testvéreikkel”.

A második magatartásforma a szolgálat. A keresztény közösség részt vállal Jézus szolgálatában, mások szolgálatára készen áll, s az értünk adott testet magához véve maga is „test lesz, ami sokakért adatik”.

A keresztények mindig visszatérnek az utolsó vacsorához, az Egyház ölébe, amikor Jézus megmosta tanítványainak a lábát, s így megtanulják az irgalom balzsamát megosztani és kiontani az Egyház és a társadalom oly sok nehéz pillanatában. A keresztények úgy tudják az eucharisztikus kultúrát terjeszteni, hogy maguk is a szegények szolgáivá válnak, és hangosan szólnak az evangélium szavával, amit városunkban oly sokszor elfelejtenek. Ilyen szó például az irgalom.

Marini érsek elmondta: a legközelebbi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus az Egyház életének középpontjára emlékeztet, azaz az Eucharisztiára, és szeretné megújítani a  keresztény közösségeket, hogy az üdvösség, amelynek forrása az Eucharisztia, elvezessen az eucharisztikus kultúrához, s így mindenkit arra ösztönözzön, hogy a szeretet, az együttérzés, a béke, a család és a teremtett világ gondviselője legyen.

„Kívánom, hogy a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus minél többet tehessen az eucharisztikus kultúra terjedéséért Európában és a világban, ahogyan azt Ferenc pápa hangsúlyozta. Végezetül pedig szeretnék még egyszer örömömnek hangot adni, hogy ez a kiállítás megvalósult, azért, hogy felhívja a figyelmet a legközelebbi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fontosságára” – zárta beszédét a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke.

Szöveg és fotó: Bókay László

Magyar Kurír