Magyar szerzetesnők az emberkereskedelem ellen

A beszélgetés előtt a Baptista Szeretetszolgálat Emberkereskedelem: összetört álmok sugárútján című dokumentumfilmjéből készült összefoglalót tekintették meg a résztvevők, majd Csapó Emma, a Kiút Veled Egyesület vezetője beszélt tapasztalatairól, munkájáról. A szervezetet a Jó Pásztor Nővérek laikusokkal közösen alapították több mint húsz éve. Utcai missziót szerveztek, és éveken keresztül kísérik a prostitúcióból kiszabadulni szándékozó nőket, munkát, szállást, szociális és mentális segítséget adva nekik.

Csapó Emma nyolcadik kerületi hittantanárként szembesült először a prostitúcióval, amikor egyik tanítványáról kiderült, hogy azért hozták ki az intézetből, hogy prostitúcióra kényszerítsék. A Kiút Veled Egyesület vezetője felhívta a figyelmet, hogy a szakirodalom szerint három hét alatt – adott körülmények között – gyakorlatilag bárkiből prostituált lehet. Arra, hogy az emberkereskedelem csapdájába kerülés mennyire tönkre tudja tenni valakinek az életét, egy életvidám gimnazista lány sorsának alakulását hozta fel példaként. A szőke magas lány nagyon csinosan táncolt, erre figyeltek fel első megkeresői: így kezdett el tizenévesen bárban táncolni. Borzasztóan élvezte, hogy ilyen fiatalon ekkora lehetőséghez jutott. A lányt aztán később kivitték külföldre, Bécsbe és Spanyolországba, ahol már kevésbé volt élvezetes számára a tánc, hiszen 24 órából húszat kellett táncolnia, s a maradék négyben sem tudta kipihenni magát, mert más lányokkal összezsúfolva kellett volna erre módot találnia a lokál épületében található szobában, ahová behallatszott a zene. Hogy elviselje ezt a helyzetet, drogozni kezdett. Az őt körülvevő örvényből sehogysem tudott kiszállni, s egyszer csak a szüleit értesítették, hogy elmegyógyintézetbe került, úgy, hogy még a fogai is ki voltak verve. A szülei hazamenekítették, a lány pedig szerette volna a tanulmányait folytatni. A Kiút Veled megpróbált neki segíteni ebben, de mivel memóriáját, tanulási képességét elveszítette, teljesen szétesett, sőt újra kórházba került, nem sikerülhetett. Az egykor okos, sugárzó lányt húszévesen leszázalékolták.

Csapó Emma és a Jó Pásztor nővérek a 90-es években kezdtek el Budapesten a VIII. kerület prostituáltjaival foglalkozni. Az argentin Sylvia nővér volt különösen segítségére, aki még szülőhazájában szerzett tapasztalatait tudta hazánkban alkalmazni. Nem volt könnyű dolguk, hogy a lányokkal kapcsolatba lépjenek, hiszen a stricik nagyon vigyáztak rájuk. Először csak hetente rájuk mosolyogtak, köszöntek nekik, több hónapi idő volt, mire rendesen szóba elegyedtek a lányok, megnyíltak nekik, s volt olyan, aki a lakására is meghívta őket, amikor a futtatója nem volt ott. Emma tapasztalatai szerint nagyon hosszú folyamat, amire valaki ráveszi magát, hogy kikerüljön az emberkereskedelem csapdájából, és egyedül sosem megy, mindig kell több támogató.

Csapó Emma hangsúlyozta, hogy a prostitúció nem önként vállalt dolog, és nem lehet könnyelműen úgy gondolni, hogy aki egy emberkereskedelmi kockázattal járó munkát elfogad, az majd ugyanott tudja az életét folytatni, ahol abbahagyta. Még ha ki is tud lépni, a lelkére örökre rányomják a bélyegüket a megtapasztaltak. Ezért is nagyon lényeges különösen külföldi munkavállalás esetén az alapos utánanézés, rokonainknak címünk megadása.

Knáb Judit, a Congregatio Jesu (angolkisasszonyok) tartományfőnöke egy lányosztály osztályfőnökeként került szembe még a 90-es évek közepén egy emberkereskedelmi szempontból gyanús helyzettel. Egy amerikai papra hivatkozva felajánlották nekik, hogy bizonyos számú lánynak bármilyen nyugat-európai városban való tanulását támogatják. Meglepően jónak találták az ajánlatot, de igazából csak akkor kezdtek el gyanakodni, amikor az őket megkereső alapítvány egész alakos fotót kért a tanítványoktól. Szerencsére a szülők is a tanár mellé álltak az aggodalomban, és helyeselték, hogy eláll a lehetőségtől A reakció a lépés helyességét igazolta, ugyanis alaposan megfenyegették a nővért, hogy tönkreteszik az iskola hírnevét.

A beszámolókat követő beszélgetés során kiderült, hogy a különböző ausztriai szerzetesrendek összefogásával a prostituáltak kimenekítésére létrehozott védett házba a legtöbben a magyarok közül jelentkeznek. Az is jól jelzi hazánk érintettségét az emberkereskedelem témájában, hogy Amsterdam vigalmi negyedében külön Nyíregyháza utca van.

Knáb Judit szerint az egyszeri ember az emberkereskedelem ellen leginkább annyit tehet, hogy felhívja a problémára a környezete figyelmét, és az utánaolvas, informálódik a kérdésben. A szerzetes nővér hangsúlyozta, hogy Jézus ezekhez az emberekhez, az emberkereskedelem áldozataihoz is jött, az ő méltóságukat is vissza akarta adni, mi pedig az imáink erejével tudjuk megszabadítani őket.

Fotó: Mindennapi.hu, Vásárhely.ro, Esti Hírlap

Agonás Szonja/Magyar Kurír