Magyar zarándokok is részt vesznek a nagy múltú aacheni búcsúban

A Via Sacra zarándok utazási iroda szervezésben Németországba érkezett csoport június 13-án Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspökkel szentmisét ünnepelt a zarándokhelyen. Délután a zarándokok – szintén a püspök vezetésével – együtt imádkoztak az aacheni dóm magyar kápolnájában.

Évezredes kapcsolat fűzi a magyarokat Aachen városához és az ott őrzött ereklyékhez. A Jézus megtestesülésével kapcsolatos textíliák zarándokok százezreit vonzzák ide Nagy Károly uralkodása óta.

A hétévente megrendezett zarándoklatok alkalmával közszemlére helyezik az ereklyéket, és azok jelenlétében ünnepelnek a hívők tíz napon át.

Az aacheni zarándokok tiszteletének tárgya négy ereklye, melyeket Nagy Károly frank uralkodó a jeruzsálemi pátriárkától kapott, majd Aachenben való letelepedésekor az ott épített templomnak ajándékozott. E négy becses relikvia: Szűz Mária ruhája, Jézus pólyája, a kendő, amelyen Keresztelő Szent János feje feküdt, illetve az ágyékkötő, amely a kereszten függő Jézust testét fedte.

Ezek az ereklyék immár egy évezrede vonzzák Aachen városába a híveket. A 14. században kialakult szokás szerint hétévente rendeznek zarándoklatot a tiszteletükre. Aachen a középkori Európa harmadik legjelentősebb búcsújáróhelye volt, Róma és Santiago de Compostela mellett. A hagyomány 1349 óta máig töretlenül él.

A koronavírus-járvány miatt halasztották későbbre a 2021-ben esedékes zarándoklatot.

Magyar hívek már Szent István idejében érkeztek Nagy Károly városába. Nagy Lajos király édesanyja, Piast Erzsébet 1357-ben fényes kísérettel zarándokolt Aachenbe, és felhívta fia figyelmét a szent helyre. Ennek hatására Nagy Lajos 1367-ben kápolnát építtetett a székesegyházhoz, alapítványt tett, és két magyar papot rendelt a kegyhelyen a magyar zarándokok fogadására. Később II. József császár tiltó rendelettel vetett véget a zarándoklatoknak.

A hagyományt 1986 óta próbálják újra feleleveníteni. Az aacheniek ma is magyar kápolnaként emlegetik az egykori gótikus kápolnát, amelyet később barokk stílusban felújítottak. Itt őrzik az Oltáriszentséget.

A tíznapos eseménysorozat kitüntetett eseménye a négy ereklyét tartalmazó úgynevezett Mária-szekrény megnyitása, melynek zárja míves ötvösmunka. A zarándokok néma csendben várakoznak, megtörténik az első kalapácsütés, majd a második, és a tömeg számol… 2014-ben harminckét kalapácsütéssel sikerült megnyitni a zárat. Ezután következik a selyembe burkolt ereklyék kiemelése a szekrényből. Mária ruháját széthajtják, és egy állványra akasztják, a másik három relikvia pedig összehajtva kerül az oltárasztalra a fő szentmiséken.

A zarándoklat utolsó napján az ereklyéket hét évre visszahelyezik az ereklyetartóba. Újabb zár készül, a zárba ólmot öntenek, és a kulcsát elfűrészelik: fejét a dóm prépostja, tollát a város polgármestere kapja meg, szimbólumaként annak, hogy a hit őrzése közös feladat.

Fotó: Tóth Andrea/Via Sacra

Magyar Kurír