Magyarok Nagyasszonya-búcsúra készülnek Mátraverebély-Szentkúton

A Magyarok Nagyasszonya-búcsú szombaton a zarándokok fogadásával kezdődik, majd rózsafüzér imával folytatódik. A szentmisét Marti József plébános mutatja be. A búcsú vigíliáján a ferences közösség megemlékezik Szent Ferenc tranzitusáról, boldog haláláról. A vesperás szertartását vezeti és szentbeszédet mond Nicolas Brouwet, a Tarbes-Lourdes-i Egyházmegye püspöke.

A nagybúcsú vasárnapján a zarándokok fogadását követően Bartal Tamás nyugalmazott premontrei apát mutat be szentmisét, majd Németh Gábor teológiai tanár tart katekézist az aszkézis katolikus szemléletéről. 11 órakor kezdődik az új lourdes-i barlang megáldása, a Szűzanya szobra mellett az első gyertyát Lourdes püspöke gyújtja majd meg. Ezután helyezik el a barlangban annak a „magyar vasláncnak” egy darabját, melyet 1956-ban vittek az emigráns magyarok Lourdes-ba. Ez a fakeresztre font vaslánc szabadságunk elvesztésének jelképeként volt látható a francia kegyhelyen. Később Máriaremetére került, ebből kapott most a nemzeti kegyhely egy darabot. Az áldó szertartással szeretnék kifejezni tisztelgésüket a kommunizmus áldozatai előtt.

Az ünnepi szentmisét Nicolas Brouwet püspök mutatja be, mégpedig azzal a kehellyel, amelyet püspök elődje ajándékozott a ’90-es évek elején a magyar egyháznak. A liturgiát eucharisztikus körmenet követi.

Kálmán Peregrin OFM kegyhelyigazgató a Magyar Kurírnak kiemelte, hogy az idei búcsú során Nicolas Brouwet tarbes-lourdes-i megyéspüspök megáldja az újonnan kialakított lourdes-i barlangot. A kérdésre, hogy miért alakítottak ki lourdes-i barlangot Mátraverebély-Szentkúton, az igazgató felidézte a búcsújáróhely történetét: A jozefinizmus hatása miatt jelentőségét veszített kegyhely az 1920-as években virágzott fel újra.

Felújítási terveikben egy hatezer főt befogadó bazilika, szociális otthon és fiúkollégium szerepelt. A kor gazdasági válsága elsöpörte a nagyszabású terveket, s mindössze egy szabadtéri oltárt állítottak fel, ahol helyet kapott a korabeli Mária-tiszteletet megtestesítő lourdes-i Mária-szobor és a Bernadettet ábrázoló szobor. Sokakban ezért élt az a tévhit, miszerint ez a népszerű Mária-szobor lenne Szentkút kegyszobra. A későbbi évtizedek során többször felmerült a kegyhelyet vezető atyákban, hogy tisztázni kellene a helyzetet, de erre csak a mostani felújítás hozott megoldást: új lourdes-i barlangot alakítottak ki, ott kaptak helyet a hívek által adományozott hálatáblák is - hangsúlyozta a kegyhelyigazgató.

A lourdes-i barlangot azért tartották fontosnak, mert az elmúlt évtizedekben a Mária-tiszteletnek ehhez a formájához is hozzákapcsolódott a hívek áhítata, különösen a betegek, idősek végezték szívesen a lourdes-i szobor előtt imádságukat. Az új elhelyezés számukra is kedvezőbb, mert már nem kell nagy lépcsőkön felkapaszkodniuk, hanem egyszerűen megközelíthetik kedvelt imádkozóhelyüket, illetve a kerekes székesek is akadálytalanul odajuthatnak a szobor közelébe. A szabadtéri oltár középpontjába pedig a magyar szentekkel körbevett Szűzanyát állították, így adva hangsúlyt annak, hogy a búcsújáróhely nemzeti kegyhelyünk. 

Az új lourdes-i barlang kialakításával kifejezésre juttatják a francia kegyhely forrása és a mátraverebélyi szent kút felfakadásának története közötti párhuzamot is: Szentkút első csodája – a verebélyi néma pásztor az előtörő vízből ivott, és így gyógyult meg – szintén a forráshoz köthető, miként Lourdes-ban néhány évszázaddal később a Szűzanya vízfakasztó csodája – a forrás vize sok hívő számára hozott gyógyulást.

A kegyhelyet igazgató ferences atyák legfontosabb törekvése, hogy hozzájáruljanak a magyarországi Mária-tisztelet elmélyüléséhez – fogalmazta meg Kálmán Peregrin. A meghívott francia püspök első ízben látogat Magyarországra, de nem helyismeret nélkül érkezik – mondta a kegyhely vezetője. Három évvel ezelőtt ugyanis Nicolas Brouwet közreműködésének köszönhetően került be Mátraverebély-Szentkút az európai országok Mária-kegyhelyeit tömörítő Mária Háló szövetségbe, s jövőre Szentkút ad otthont a szervezet éves közgyűlésének.

Az elmúlt évben az építkezések ellenére nem esett vissza a zarándokok száma, sőt, 5 százalékos emelkedést mutatnak az adatok. A kegyszobor „vendégeskedése” a budapesti Szent István-bazilikában felhívta a figyelmet a kegyhelyre – emelte ki Kálmán Peregrin.

2006-ban a Nagyboldogasszony-búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket – mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét – nemzeti kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúját a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon tartják.

A ferences atyák kérik, hogy a zarándokok a szentmisére hozzanak magukkal gyertyát vagy lampiont, hogy a szoborszentelésnél ezekkel köszönthessék a Szűzanyát. A liturgia a szentkut.diapro.hu oldalon követhető.

Magyar Kurír