Magyarországon elsőként állítottak Via Lucist a szaléziak Péliföldszentkereszten

Az örömút tizennégy kőbe faragott stációja azokat a bibliai pillanatokat ábrázolja, melyek a feltámadt Krisztus találkozásait jelenítik meg egészen a mennybemenetelig, illetve a Szentlélek kiáradásáig. A fény útja megmutatja a feltámadás és a mennybemenetel közötti történéseket, ezzel jelezve, hogy Krisztus földi jelenléte nem ér véget a Golgotánál, hanem folytatódik.

A Via Lucis felavatását és megáldását rövid ünnepség előzte meg.

A környékről, közeli és távoli szalézi helyekről érkező érdeklődőket Andrásfalvy János tartományfőnök köszöntötte. Elmondta, hogy a Via Lucis szoborcsoporttal egy sok évtizedes álom valósult meg páratlanul szép művészi megfogalmazásban. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy az örömút gondolata Ábrahám Béla előző tartományfőnöktől származik, aki fiatal papként már az 1990-es években az ifjúsági lelkigyakorlatok keretében imádkozta a fiatalokkal. Akkor újdonságként hatott, hogy nem csak a jól ismert keresztút, hanem olykor a Via Lucis – öröm útja, világosság útja, fény útja, a feltámadás útja – is előkerült, hiszen ennek az ájtatosságnak az egyik elindítója éppen egy szalézi atya, az olasz Sabino Palumbieri volt. Bosco Szent János maga is a feltámadt Krisztust állította fiai elé példaként, lelkülete és a feltámadás szoros összefüggésben állnak egymással.

Andrásfalvy János tartományfőnök kiemelte, hogy az elmélkedés Krisztus feltámadásáról egészen kiváló, lélekemelő hatású, és arra hívott minden idelátogatót, hogy bátran járják végig ezt az utat a művészi szobrok útikalauzának segítségével. Elmondta: nagy öröm a szaléziak számára, hogy támogatóik észrevették: a Via Lucis lelki gazdagságát szoborba lehet önteni, és felkérték Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművészt ennek megvalósítására. Az alkotás eredeti és talán egész Európában páratlan módon hirdeti, hogy Krisztus szenvedése és halála nem volt hiábavaló: föltámadt a halálból, megerősítette övéit, és megmenti azokat is az örök életre, akik őt segítségül hívják.

A tartományfőnök felhívta a figyelmet az örömút stációinak oldalán található QR-kódokra, amelyek segítik az elmélkedést, az imát és elmélyülést, végigvezetnek a feltámadás pillanatától egészen a Szentlélek kiáradásának pillanatáig. Beszéde végén kifejezte azon óhaját, hogy ez a Via Lucis még több okot szolgáltasson rá, hogy az emberek eljöjjenek Péliföldszentkeresztre imádkozni, feltöltődni.

Párkányi Raab Péter szobrászművész azt hangsúlyozta, hogy örömút nincs keresztút nélkül. „Egyéni életünkben mindannyian végigjárjuk saját stációinkat, ami kinek könnyebb, kinek nehezebb. De emberi minőségünket a stációink bejárása és az út el nem hagyása határozza meg” – hívta fel rá a figyelmet, majd ünnepélyesen átvágták a nemzeti színű szalagot, és végigsétálva a stációk mentén a tartományfőnök megáldotta őket.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke II. Szent János Pál Fides et ratio kezdetű  enciklikájából kölcsönzött gondolattal kezdte ünnepi beszédét, miszerint „az emberi ész képtelen kimeríteni a szeretet kereszten megjelenő misztériumát, a kereszt ellenben meg tudja adni az észnek a végső választ, amit keres”. A Via Lucis szoborcsoport átadóünnepségén részt vett Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (Emet) megbízott főigazgatója; Mihelik Magdolna Nyergesújfalu, valamint Tóth Zoltán Bajót polgármestere; Nyíri Róbert esperes, továbbá a környékbeli plébániák papjai és számos hívő. Eljöttek az ünnepre a szerzetesek szinte minden szalézi közösségből, a Szalézi Család és a szalézi intézmények dolgozóinak csoportjai, hogy e jeles esemény alkalmával együtt ünnepeljenek a péliföldszentkereszti szerzetesközösséggel.

A Via Lucis felavatását és megáldását követően búcsúi szentmise volt a lourdes-i barlang melletti tisztáson, amelyet Ábrahám Béla előző tartományfőnök mutatott be, aki hosszú évekig volt Péliföldszentkereszt lakója, közösségének igazgatója, és ma is nagyon szívesen tér ide vissza.

Prédikációjában felidézte a kegyhely múltjából azokat az időket, amikor az elhanyagolt létesítményeket nem sok választotta el attól, hogy örökre megsemmisüljenek, de kitartással, sok-sok munkával, küzdelemmel és áldozattal sikerült megőrizni és fölvirágoztatni. Kiemelte, hogy a Via Lucis mentén végigsétálva lehetőséget kapunk a lelki megújulásra és Krisztussal való viszonyunk átgondolására. „Arra hív meg bennünket, hogy először álmélkodjunk ennek a csodálatos alkotásnak a szépségén, a belőle áradó evangéliumi harmónián, utána pedig elmélkedjünk a föltámadt Krisztusról, aki maga az élet, és nekünk is életet ad” – fogalmazott Béla atya.

Az ünneplést gospelkoncert és agapé zárta a rendház körül, ahol az ünneplők beszélgetéssel, találkozással tölthették a kellemes őszi délután további részét.

Forrás és fotó: szaléziak.hu

Magyar Kurír