Már hajnalban be voltak zsongva a kicsik – Gyereknap a monori cigánytelepen

„Dávidka hatkor kelt, hogy jöhessen. Hiába mondtam neki, hogy csak tízkor kezdődik, nem akart tovább aludni. Lacika később kelt, de tíz perc múlva már itt is volt. Sok a program, be voltak zsongva. »Anya, mi lesz? « – kérdezték. »Hát amit ígért Gabi néni, az lesz« – mondtam nekik” – meséli egy fiatal anyuka, Kolompár Kitti. Szavaiban minden benne van: az öröm, amivel várják a gyerekek a budapesti fiatalokat, és a bizalom, amelyet az elmúlt öt évben kiérdemelt a csapat: amit ígértek, az lesz.

Somogyvári Fanni, a koordinátorok vezetője elmondta, hogy a program már ötéves. Nyaranta tábort tartanak, év közben pedig havonta egyszer egy hétvégi napon szerveznek programot.

„A gyerekek imádják” – erősíti meg Némethné Fiel Gabriella, a monori Tabán Tanoda vezetője, és hozzáteszi, hogy általában délelőtt a picikkel, délután a nagyobbakkal vannak.

A gyereknap kivételes alkalom, mindenki együtt ünnepel. Az anyukák begyúrták a lángost három kiló lisztből, ebédre azt kapják a gyerekek fokhagymával vagy resztelt sajttal, tejföllel, ahogy a legtöbben szeretik. Nagyon kötődnek a gyerekek ezekhez a fiatalokhoz, összeszokott csapat – hangsúlyozza.

Fanni hozzáteszi: „A gyerekek nagyon aranyosak, várnak minket. Ha valaki járt már itt, de aztán nem jön, kérdezgetik, mikor jön megint. Ha kialakul egy kötődés, nehéz számukra elveszteni, fontosak nekik ezek a kapcsolatok. A gyerekek most sokkal együttműködőbbek, mint amikor öt évvel ezelőtt elkezdtük.”

Tizenkét fiatal érkezett, ez lehetőséget adott arra, hogy több színtéren játsszanak. A fiúk a sorversenyeket irányították, íjaztak a gyerekekkel; a lányok gyöngyöt fűztek, hajat fontak. A csillámtetkó készítésébe a nagyobb gyerekek is beszálltak. A legnagyobb tumultus természetesen a megunhatatlan ugrálóvárnál volt.

A lángosozást követően előkerült a szerencsekerék is, a számok mögött nyeremények lapultak. A kerék – amelyet az egyik önkéntes készített – különlegessége, hogy tavaly a Kattárson is ott volt a Máltás sátornál, Erdő Péter bíboros is pörgetett és nyert egy máltás lufit.

Ótott-Kovács Dóri pszichológushallgató a Pázmányon, és már a kezdetektől része az önkéntes csapatnak. „Számomra ez a nyitottságot jelenti, hogy a társadalomban ne legyenek akkora egyenlőtlenségek, legyünk figyelmesebbek egymás iránt. Hidat képez ez a program” – mondja.

Az egyik helyi nagylánnyal, Kolompár Patríciával beszélgetünk hármasban, aki kezdettől fogva Dóri csoportjához tartozott a táborokban. Pati nagyon frappánsan fogalmazza meg, miért szereti ezeket az alkalmakat: „Jó, hogy új embereket ismerhetek meg, tudok nyitni mások felé is. Az a legjobb, hogy mindenki itt van, csapatban vagyunk és együttműködünk. Együtt lehetek azokkal, akiket szeretek.”

Szerző: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír