Maradj velünk, Uram! – Szívszorító kiáltás a Jóistenhez a sötétbe borult és fagyos Kárpátaljáról

Maradj velünk a hosszú éjszakákon, Uram, és világíts nekünk ígéreteiddel!

Gyertyáink elégtek és szétfolytak, akkumulátoraink merülőben, nincs térerőnk, sem internetünk – imádságunk van, míg magába zár a sötét.

Visszaemlékezünk a széthulló világ korábbi állapotára. A régi, fényes napokra, mikor mindig jött víz a csapból, a kapcsoló fényt csiholt a szobákban, működött a fűtés, és nem kellett feszült aggódásban kelnünk és feküdnünk. Mikor kézen fogtál, néven szólítottál, ígéretet adtál és próbát ígértél. Köszönjük, hogy előre szóltál.

Hosszúak a napok és észrevétlenül telünk meg panasszal és feszültséggel, Uram. Van, aki stresszevővé vált, mások kórosan lefogytak közülünk. Sokan könnyű vigasztalást remélnek az italtól, észrevétlenül csúsznak bele a függőségbe. Férfiainkat a csendes kétségbeesés kergeti önpusztításba, feleségeiket a félelem. Halál vár azokra, akiknek sem pásztora, sem reménysége nincsen. Maradj velünk a hosszú éjszakákon, Uram, találd meg és vezesd vissza az eltévedteket, a magukra maradtakat!

Gyermekeink nyirkos, sötét pincékben ülnek légiriadó alatt. Templomainkban gyertyákat gyújtunk, lángjuknál melengetjük a kezünket. Éneklés közben összefolynak előttünk a betűk, ezért ismerőseket éneklünk. Inkább szívből, mint énekeskönyvből.

Szemünk és lelkünk fáradt a megerőltetéstől, hiszékenyen hallgatjuk a borúlátó híreket. Olyanokat is tudni vélünk, amiket nem tudhatunk, aggódva figyeljük az első szállingózó hópelyheket. Maradj velünk a hosszú éjszakákon, Uram, mert jön a tél!

Várunk téged, Uram, mint a virrasztók a reggelt, a sötétben ülők az első fénysugarakat.

Várunk, hogy szólj, cselekedj, vezess minket.

Köszönjük, hogy a te ígéreteid semmit sem veszítettek erejükből, bízunk bennük.

Köszönjük, hogy kitartást tanulhattunk őseinktől, és kitartást taníthatunk utódainknak.

Köszönjük az összébb húzódó családokat, Urunk, add, hogy valóban közelebb vigye embert az emberhez a próba!

Köszönjük, hogy vannak tartalékaink, nem rombolták le a házunkat, és tervezhetjük a jövőt.

Köszönjük, hogy a Te kezedben vannak az idők és az alkalmak, királyokat emelsz fel és taszítasz le. Benned bízunk, mert nálad van a kegyelem, és meg tudsz váltani – meg is váltasz minden bűnből.

Maradj velünk a hosszú éjszakákon, Uram, és vége lesz az éjszakának, biztosan vége lesz.

Forrás: Laskoti Zoltán/TeSó blog

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír