A résztvevők számára ez az alkalom különösen értékes, hiszen évről évre kevesebben vannak, akik személyesen is el tudnak jönni.
Kovács Gergely érsek örömét fejezte ki, hogy idén először ő is részt vehet a találkozón, melyet zarándoklathoz hasonlított, mely a remény szentévében jubileumi esemény lehet a nyugdíjas kántorok életében.
Szentbeszédében a főpásztor az idő múlását és a szolgálatot állította párhuzamba, hálát adva azokért a kántorokért, akik szolgálatukat, munkájukat elvégezve át tudják adni helyüket, feladatukat a fiatalabbaknak.
Ha teljes odaadással, egész lényünkkel végezzük a szolgálatot, sosem érezzük azt, hogy feszülten dolgozunk, hanem mindig készen állunk – fogalmazott a gyulafehérvári érsek.
Prédikációja végén így fogalmazott: „Életünk végéig az Úr szőlőjében vagyunk, és ott munkálkodunk. Ha életünkön látszik, hogy neki szolgálunk, az bizonyítja, hogy jó tanítványai vagyunk. Maradjatok mindannyian hűséges tanítványok, akik nyugodt lelkiismerettel várják az Úr eljövetelét” – mondta a jelen lévő nyugdíjas kántoroknak Kovács Gergely.
A kántorok mellett Balázs Imre nyugdíjas plébános is jelen volt a találkozón.
A kántoroknak ez az alkalom nemcsak az együtt éneklés örömét jelenti, hanem hálaadást a hosszú éveken át végzett kántori szolgálatért, valamint tiszteletteljes megemlékezés elhunyt pályatársaikról.
Az ebédet követően a résztvevők együtt dalra fakadtak, miközben felidézték pályafutásuk emlékezetes pillanatait.
Forrás: Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye; Romkat.ro
Szöveg és fotó: Cziple Hanna-Gerda
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria