Mária mutasson utat a változáshoz – Szenvedélyek rabságából szabadulók zarándoklata Makkosmárián

Magyarországon különösen is a Budakeszi-Makkosmária kegyhelyen tisztelik a Fogolykiváltó Boldogasszonyt, kérik a Szent Szűz közbenjárását a függőség rabságában szenvedőkért. 

A szentmise kezdetén a koncelebráló papok és az asszisztencia ünnepélyesen vonultak a kegytemplom Mária-szobrával, a cserkészek kíséretével a szabadtéri oltárhoz. Sok kisgyermekes hívő család és idős ember töltötte meg a zarándokudvart.

A főpásztor visszatekintett az ünnep eredetére, amikor a Boldogságos Szűz látomásban buzdította Nolaszkói Szent Pétert a fogolykiváltó rend megalapítására. Majd arra is kitért, hogy az 1768-ban felszentelt templomban rövid időn belül ötven csodálatos gyógyulást jegyeztek fel.

Megemlékezett az 1950-es években ártatlanul elítélt, sokat szenvedett papokról, hívekről, akikért családja is ezen a kegyhelyen imádkozott. „Eltűntek ezek a szerzetesek, de itt, ezen a helyen megmaradt az imádság lelke és szelleme. Magam is emlékszem, hol édesanyánkkal, hol nagynénénkkel jöttünk, és imádkoztunk a rabokért, mert érintettek voltunk. Azokért, akik az ’50-es évek kommunizmusának őrült ideológiája miatt ártatlanul, ki tudja mennyit szenvedtek. Reméltük, vártuk, hogy imádságunkra ezek a rabok nemcsak erősek maradnak és kibírják mindazt, amit el kell viselniük, hanem egyszer még hazatérhetnek, még megölelhetjük őket, még kimondhatjuk feléjük a szót, hogy szeretjük őket, és mi is megtapasztalhatjuk az ő szeretetüket. Itt, ebben a templomban akkor is mindig voltak imádkozók. Mindig voltak, akik tudták, hogy ezeknek a szegény raboknak, ártatlanoknak, akiknek bűnük csak annyi volt, hogy nem értettek egyet a kommunizmussal és annak vezetőivel, az imádság erőt adott, és hitünk szerint hazasegítette őket.”

A kegytemplom tehát ma is a „foglyokért” közbenjáró imák helye maradt. A Fogolykiváltó Boldogasszonyhoz szállnak fel a könyörgések a kábítószeresekért, az alkoholistákért, a szerencsejátékok és minden más káros szenvedély rabjaiért. „Rabok, akik nem tudnak szabadulni gyengeségükben, bűneikben, s akik rabságukat nemcsak magukban élik meg, hanem megnyomorítják családjukat, szeretteiket. Az alkoholfüggők, a kábítószerfüggők, a szexuális eltévelyedéseknek a függőségében élők, az önzésükben élők mind-mind, és sorolhatnánk hosszan, még kik, miféle rabságban élnek. Ebből a rabságból kérjük a Szűzanya segítő kegyelmét, édesanyai imáit, hogy szabadítsa ki az embereket,. és segítse egészséges és teljes családi életre mindazokat, akik összetartoznak, akik egyetlen családi közösséget kell hogy alkossanak.”

A megyéspüspök beszélt a mai ember rabságáról, a függőségtől szenvedőkről, de személyes életünk fogságáról is, amikor nem tudunk változtatni rossz szokásainkon. „Azt hiszem, mindannyian úgy vagyunk, hogy könnyen észrevesszük a másik rabságát. Pontosan fölmérjük és látjuk, hogy milyen gyengeségekkel küzd, hogy minek a rabja. 

De tisztán látunk-e önmagunk dolgaiban is? Képesek vagyunk-e meglátni, hogy saját rabságunk miből tevődik össze?

Mitől nem tudunk megszabadulni? Miben kellene alapvetően változtatni az életünkön, amit már megszoktunk, hogy ilyenek vagyunk, és fogadjon el így a családunk is. Szeretett testvéreim, meg kéne vizsgálnunk, vajon a megszokott stílusunknak nem vagyunk-e rabjai, amikor szeretetlenül, érdeklődés nélkül, sablonosan, oda sem figyelve, igazi megszokásból vetünk oda egy-egy szót a másiknak, aki talán valamit mond nekünk, ami számára fontos volna, hogy meghalljuk” – fogalmazott a főpásztor, és azért fohászkodott, hogy Mária mutasson utat nekünk a változáshoz az ő közbenjáró imájának erejével, lelkének kegyelmeivel. Hogy ne csak egy föllángolás legyen bennünk, hanem napról napra megvalósított, őszinte akarat, tiszta szándék, Isten szeretetét továbbítani akaró jóság.

Spányi Antal püspök az ünnepi szentmise után az altemplomban imádkozott az elhunyt papokért, különösen Filó Kristóf atya lelki üdvéért.

*

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Berta Gábor

Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar

Magyar Kurír