Homíliájában Ébner Vilmos úgy fogalmazott: a búcsújáró hely menedéket nyújt mindazok számára, akik a világban tapasztalt akadályok ellenében Isten közelségébe kerülve keresik a megoldást. Az Istennek szentelt helyeken az ember jobban megérzi a kiáradó kegyelmet is, s nagy ereje van a közösség együttes imájának.
Márián keresztül akarunk Jézushoz szólni, mert Mária szerető közbenjárása garancia arra, hogy vágyainkat a meghallgatás bizalmával mondhassuk el Istennek – emelte ki a búcsúi szentmise szónoka.
Égi Édesanyánk a jó tanács anyja, a kegyelmek anyja s az evangélium élő tanúja. Rá tekintve nemcsak szeretetére és közbenjárására vágyunk, hanem követni is akarjuk, szeretnénk, ha bennünk is lenne akkora hit és engedelmesség Isten iránt.
A napba öltözött asszony, aki legyőzi a gonoszt, bennünket is segít az ellene folyó csatáinkban. Nemcsak abban kapunk támaszt, hogy saját mindennapi életünkben ellen tudjunk állni a kísértéseknek, hanem ahhoz is kapunk erőt, hogy Isten békességét közvetíteni tudjuk embertársainknak.
Márián keresztül Isten biztonságát is megérezzük, akihez tartozunk, aki vigyáz ránk és üdvösségünket akarja. Ezt az isteni biztonságot, szeretetet érezték meg a fatimai látnokok is, akiknek megjelent a Szűzanya, megtapasztalhatták a Szentírás igazságát: Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Tanítása végén Ébner Vilmos atya Montforti Grignon Szent Lajos felajánló imáját osztotta még meg a zarándokokkal:
„Jézusom, én, mint hűtlen bűnös gyermeked, előtted és a mennyei udvar színe előtt megújítom, megerősítem és a te kezedbe teszem keresztségi fogadalmamat, Szűz Mária, a Világ Győzedelmes Királynője által.
Ellene mondok az ördögnek, minden csábításának, pompájának, bármikor és bármilyen ravasz módon közeledne is. Fölajánlom és átadom magamat Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által Jézus Szentséges Szívének. Hogy ezt Isten kegyelméből képes legyek megvalósítani, a Boldogságos Szűz Máriát anyámmá és királynőmmé választom, és így kívánok neki engedelmeskedni.
Jézusom, Szűzanyám, mindent átadok nektek, hogy ti rendelkezzetek velem.
Égi édesanyám és Királynőm, te ajánld föl imáimat, áldozataimat a Szentháromságnak. Testemet, lelkemet, minden külső és belső javamat, a múlt, a jelen és a jövőbeli jó cselekedeteim minden értékét neked adom.
Szűzanyám, gyöngeségem tudatában Téged kérlek, kegyelmed által segíts, hogy mindent szeretettel tudjak végezni, hogy szeretettel tudjam elvállalni és hordozni mindennapi keresztjeimet. Mindent Isten szent akarata szerint kívánok tenni, ami egyben a Szeplőtelen Szív óhaja.
Mindezek megvalósításához kérem a jó Isten kegyelmét, a Szűzanya és minden szentek, főleg a magyar szentek közbenjárását, és a szent angyalokat hívom segítségül. Ámen.”
(E felajánlási ima Montforti Grignon Szent Lajos 1700 körül született, Tökéletes Mária-tisztelet című könyvéből való; az idézett ima rövidítettje az eredetinek.)
A szentmise végén, a kegytárgyakat megáldását követően hagyományosan körmenetet tartottak.
A búcsúnapot szentségimádás zárta.
Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye
Szöveg és fotó: Kiss Attila
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria