Máriának is fáj Isten kárba veszett szeretete – A Könnyező Szűzanya búcsúját tartották Győrben

A győri székesegyház kegyképén látható Szűz Mária véres könnyeket hullatott 1697. március 17-én reggel. A csodálatos könnyezést egy kendővel itatták fel, melyet ereklyeként tisztelnek.

Immár hagyománnyá vált, hogy a székesegyházban őrzött Könnyező Szűz Mária-kegyképhez kapcsolódó búcsút több napon át ünneplik a győriek. Március 17-én, kedden a lelkipásztorok és szüleik gyűltek össze ünnepi szentmisére, melynek főcelebránsa Kovács Gergely gyulafehérvári érsek volt; március 21-én, szombaton pedig a hívek zarándoklata kezdődött el a Káptalandombon. Az esti szentmisét Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök mutatta be, majd szentségimádás és virrasztás következett imaórákkal.

Vasárnap délelőtt már jóval 10 óra előtt megtelt a Nagyboldogasszony-székesegyház, és a gyóntatószékek előtt is hosszú sorokban várták a zarándokok a bűnbocsánat szentségének kiszolgáltatását.

A szentmisén a Szűzanya könnyezéséhez kapcsolódó Mária-népénekek hangzottak fel. „Búcsúra jöttünk szép Szűz Máriához, vár ránk Győrött égi jó anyánk” – szólt a bevonuló ének.

Veres András a híveket köszöntve kiemelte, minden család, amíg él az édesanya, összetartó, szívesen jön össze, mert jó együtt lenni az anya otthonában. „Hiszem, mi is így gyűltünk össze a Szűzanya iránti tisztelet miatt, és érezzük ennek a szeretetnek mindnyájunkat felemelő erejét” – fogalmazott, majd a zarándokoknak bőséges kegyelmeket kívánt.

A Lázár feltámasztásáról szóló evangéliumot Hencz Márton püspöki titkár és szertartó olvasta fel.

Veres András homíliáját a szentmise első könyörgését felidézve kezdte:

Segíts minket, hogy életünkben az a fáradhatatlan szeretet vezessen, amellyel Krisztus szerette a világot, és halálra adta értünk önmagát.”

Rámutatott, nagyböjtben szeretnénk megérteni, átélni Isten irántunk való szeretetét, amit Jézus halálában mutatott meg. Aki gyakorolja az önfeláldozó szeretetet, egyre többet megsejt ebből. Mint mondta, napról napra szemlélni és gyakorolni kell, mit jelent odaadni magunkat barátságban, házasságban, munkában és szolgálatban.

A bűn miatt mindnyájunkat kísért az önszeretet – figyelmeztetett. –

Korunk embere az önszeretet áldozata lett,

csak önmaga javát keresi, nem tud lemondani pénzről, élményről, élvezetről, időről, kényelemről mások javára. Az élvezetek túlhajtása miatt az ember sokszor már önmagától is undorodik. A szeretet Jézus által mutatott és tanított formája sokak számára idegenül hat, mert nem gyakorolták. Nincs tapasztalatuk arról, mit jelent aszerint cselekedni másokkal, mint ahogy kívánjuk, hogy mások is tegyenek velünk; nem tudják, hogy nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért.

Sokan törekednek kitartóan szeretni, mégsem kapnak viszonzást – folytatta a püspök. – Jézus maga is átélte a viszonzatlan szeretet kínjait, a tőle való elfordulást, a meg nem értést, a megtagadást, a kereszthalált. A szenvedések által osztozunk Jézus szolgálatában, a kiengesztelésben. „Ne vonjuk ki magunkat Jézus szenvedéséből, mint ahogyan a Szűzanya is követte fiát egészen a Golgotára!” – bátorított, majd hozzátette: ez a kegyhely is bizonyítja, hogy különös értéke van a mások bajával együtt érző szeretetnek.

A püspök rámutatott, az is fontos, hogy kellő módon megsirassuk a bűneinket. A véres könnyezésben észre kell venni, Máriának is fáj Isten kárba veszett szeretete.

Sírunk, amikor nem érdemes, és nem sírunk, amikor kellene

– idézte egy imádság sorait, mely minket is arra hív, tanuljunk meg jól sírni, azt siratni, amit érdemes, a bűnöket.

A szentleckével kapcsolatosan Veres András elmondta, Szent Pál apostol megmutatja az egyetlen utat az isteni szeretethez, rávilágít: aki test szerint él, nem lehet kedves Isten előtt, mert nem a szeretet igaz útját járja. A test szerinti élet indulatokkal, földi kívánságokkal van tele, Pál apostol a Galata levélben részletesen felsorolja a belőlük fakadó cselekedeteket. A Krisztus szerinti élet azonban öröm, békesség, türelem, jóság, hűség és szelídség.

Akiben nem lakik Krisztus lelke, az nem Krisztusé”

– mondja ki a súlyos mondatot az apostol, mely minket is arra hív, hogy a keresztség és a bérmálás szentségében kapott meghívás, a Lélek szerinti élet életformánkká legyen.

A bűn által a lelket ki lehet oltani, ugyanis a bűnös élet ellentmond a Szentlélekben való életnek. Megtagadjuk Krisztust, nem tartozunk hozzá, amikor megalkuszunk a bűnnel, amikor nem bocsátunk meg, veszekszünk, nem vagyunk hűségesek, nem tiszteljük mások személyét, megszólunk másokat. Akiben valóban Isten lelke lakik, irtózik a bűntől, nem érzi jól magát a bűnösök társaságában, vágyódik Istenhez, és vissza akar térni hozzá a bűnbocsánat szentségében – mutatott rá a püspök.

A szentmise záróáldása után Veres András és az asszisztencia átvonult a mellékhajóban őrzött Könnyező Szűzanya-kegyképhez, ahol a püspök imájában Mária anyai pártfogásába ajánlotta az egybegyűltek életét és családját. Könyörgött azért, hogy Mária, aki látja a világban és bennünk folyó harcokat, ölelje át azokat, akik várják ezt a szeretetteljes felkarolást.

Ezután közös imát végeztek a Szentatya szándékára a teljes búcsú elnyeréséért, majd felhangzott a Boldogasszony anyánk énekünk. A hívek az ereklye elé járultak hódolattal, mely a Könnyező Szűzanya kegykép könnyeit fogta fel.

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír