Márton Áronra emlékeztek Csíkszentdomokoson

A boldog emlékezetű püspök falujában születésének évfordulója alkalmából immár harmadszor tartott emlékkonferenciát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum.

A megemlékezést megnyitó szentmise homíliájában Tamás József püspök méltatta Márton Áron tevékenységét, aki hirdette Isten üzenetét, kitartott az igazság mellett akkor is, amikor a hatóságok részéről megtorlás járt azért, az üldözötteket védelmezte – szót emelt a zsidók meghurcolása ellen, őrt állt egyházmegyéje fölött, és népének jó pásztora volt akkor is, amikor a rábízottakat megpróbálta mindenükből kifosztani a kommunista rendszer. „Ugyanolyan nagy szükségünk van erre a példaképre, mint annak idején a kortársainak szüksége volt, hiszen a mai időket sem hatja át keresztényibb szellem, mint Márton Áron idejét. A példaképeinktől megtanulhatjuk, hogyan kell ellenállni annak az áradatnak, amely el akar sodorni bennünket, hogyan kell nemet mondani a bűnre és a gonoszságra” – hangsúlyozta Tamás József püspök prédikációjában.

A szentmisét követően a község kultúrházában gyűltek össze a résztvevők, akik között számos zarándok is volt. Több mint ötvenen érkeztek Székelyudvarhelyről, a Mária Rádió által szervezett csoporttal.

Marton József nagyprépost Márton Áron, az ember című előadásában a nagy püspök belső tulajdonságait, vívódásait hozta közelképbe. Felolvasta az ifjú, teológiai tanulmányainak megkezdésére hosszas töprengés után jelentkező Márton Áron egyik megrendítő levelét is. A levél, amelyet Gróf Mailáth Gusztáv Károly püspöknek írt, megrendítő dokumentuma egy nagy lelki átalakulásnak, amelyben a saját bevallása szerint a hittől és a keresztény eszméktől időlegesen eltávolodó fiatal férfi átértelmezte múltját, és ezzel a Szent Ágoston-i mélységű vallomással indult el a sok stáción és megpróbáltatáson át vezető „szentté válás” útján.

Balogh Margit történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa 1948-ban kelt brit és orosz levéltári források fényében elemezte azt a korszakot, amelyben a nemzetközi nagypolitikának befolyása lehetett az erdélyi katolikusok helyzetére. Előadásában arra is kitért, hogy a Márton Áron és hittársai által elszenvedett meghurcoltatások mennyire vezethetők vissza a szovjetek „akaratára”, és milyen mértékben voltak ezek a román államvezetés döntésének következményei. A Márton Áront – politikai céljaik függvényében – méltató vagy kritizáló külügyi jelentések azt mutatják, hogy a püspököt minden romániai katolikus vezetőjének tekintették a külföldi diplomaták.

Nagy Mihály Zoltán történész, a Román Kulturális Intézet alelnöke, Márton Áron CNSAS-ban (Securitate Archívumát Vizsgáló Nemzeti Tanács – A szerk.) található megfigyelési dossziéinak kutatója, a Securitate által létrehozott olyan jelentéseket, lehallgatókészülékek által rögzített beszélgetéseket, illetve a titkosszolgálat által elkobzott leveleket ismertetett, amelyek a II. Vatikáni Zsinat idejére tehetőek. Ezek arra mutatnak rá, miként próbálta a hatalom minél inkább csökkenteni a zsinat erdélyi kisugárzását, illetve milyen nehéz dilemmák előtt állt a püspök, amikor arról kellett döntenie, hogy részt vegyen-e vagy sem a zsinat munkálataiban.

Az 1896-ban a székelyföldi Csíkszentdomokoson született, majd 42 éven át, 1980-ig Erdély katolikus püspökeként szolgáló Márton Áron boldoggá avatási eljárása 1990-ben kezdődött. Az egyházmegyei szakasz 1996-ban zárult. A hatalmas dokumentáció feldolgozása 2010 óta a szentszéki kongregációnál folyik.

A Rómából érkezett Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora előadásában arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a boldoggá avatásra előterjesztett jelölt minél szélesebb körű tisztelete fontos feltétele a procedúrának, a Szentek Ügyeinek Kongregációja instrukciói szerint is. Elsősorban a posztulátornak kell összegyűjtenie az életszentség és a csodajelek hírének minden bizonyítékát, ezért indult a főegyházmegye hivatalos honlapján, a Romkat.ro-n önálló oldal, ahol Kovács Gergely minél több Márton Áronra vonatkozó  adatot, dokumentumot, illetve a tiszteletét mutató eseményt, alkotást próbál összegyűjteni. A www.romkat.ro/martonaron címen elérhető adatbázis bővítéséhez a hívek segítségét kérte.

A konferencia után levetítették a Xantus Gábor által rendezett Emelt fővel című dokumentumfilmet. Keletkezésének történetéről a szerkesztő, Jakab Gábor kolozsvári plébános tartott személyes tanúságtevéssel felérő bevezetőt.

Az archív interjúkban bővelkedő, nemrég újravágott, újabb anyagokkal gazdagított dokumentum-portréfilm megtekintése után a hallgatóság soraiból sokan megragadták az alkalmat, és ellátogattak a Márton Áron Múzeumba is.

Magyar Kurír