Márványtábla emlékeztet Bokor Sándor vértanú plébánosra Brassóban

Külhoni – 2025. június 13., péntek | 16:49

Bokor Sándor plébános szülővárosában, Brassóban május közepén emléktáblát állítottak a vértanú pap tiszteletére. Bokor Sándor egyike a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye tíz vértanú papjának, aki hitéért adta életét – mindmáig tisztázatlan körülmények között. Földi maradványai 1972. június 13-án kerültek elő.

A RomKat.ro erdélyi katolikus hírportál megkeresésére Fáy Leó Lóránt brassó-bolonyai plébános elmondta: az emléktábla ötletgazdája a plébániaközösség és a Történelmi Vitézi Lovagrend volt – szerették volna maradandó jellel is kifejezni a tiszteletüket az 1915. július 15-én született előd emléke előtt.

Fáy Leó Lóránt elmondta: Bokor Sándorhoz személyes szálak is fűzik, hiszen a szülőfaluja, az erdélyi Erzsébetbánya plébánosa volt 1947-től 1972-ig, így Bokor Sándor eskette a szüleit, illetve keresztelte meg őt.

„Mivel a hite miatt hurcolták el, és emiatt lelte halálát 1972-ben, úgy gondoltuk, legalább egy emléktáblával felhívjuk rá a figyelmet. Ő nem volt különleges – ha fogalmazhatunk így –, egyszerű papként szolgált a szórványban, és az emberek egybehangzó véleménye róla nagyon pozitív volt. Akik emlékeztek rá, mindannyian jó szívvel tették ezt” – fogalmazott Fáy Leó Lóránt plébános.

Bokor Sándor egyike a tíz erdélyi vértanúnak, akiknek boldoggá avatását kezdeményezte a főegyházmegye. Bokor Sándor eltűnésének és halálának körülményei mindmáig tisztázatlanok. Obermájer Ervin István plébános, az ügy posztulátora elmondta: „Annyi bizonyos, hogy az eltűnés közvetlen előzménye az erzsébetbányai 1972-es bérmálás és annak körülményei; Bokor Sándor nem volt hajlandó engedélyezni, hogy egyik bérmálkozó bérmaapja egy olyan ember legyen, aki a Securitate egyik helyi besúgója volt és az Egyház ellen ténykedett. Június első napjaiban hívatták be a nagybányai rendőrségre Bokor Sándort, ahol nyoma veszett. Ekképpen biztosan megállapítható róla, hogy az Egyház tanítása és törvényei védelmezésének vértanúja.”

Földi maradványai a Duna-deltából kerültek elő, a Chilia-ág szovjet oldaláról 1972. június 13-án. Testét Kolozsvárra szállították, ahol végső nyugalomra helyezték a Házsongárdban. Obermájer Ervin István a RomKat.ro erdélyi katolikus hírportálnak elmondta: Bokor Sándor halálának tényét az akkori állami hatóságok 1972. november 4-én jelentették be az erzsébetbányai plébánián, ahol néhány ruhadarabját és személyes tárgyát is átadták a plébánia egyik alkalmazottjának. A posztulátor jelenleg kutatásokat folytat a pontos történelmi adatok megállapítása érdekében.

Bokor Sándor Brassóban született 1915. július 15-én. Születése után szülei Zabolára költöztek, ő a kézdivásárhelyi és csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban töltött középiskolai tanulmányai után jelentkezett a gyulafehérvári papnevelő intézetbe. 1938-ban Vorbuchner Adolf püspök szentelte pappá.

Segédlelkészként több helyen szolgált, két évig Nagyágon, 1947-től Erzsébetbányán plébános volt. A helységnek egyetlen temploma volt, amit kezdetben a görögkatolikusokkal, majd az ortodoxokkal közösen használtak. Többszöri zaklatás után 1972-ben behívatták a nagybányai titkosszolgálatra, ahonnan nem tért vissza. Négy hónap múlva a Duna Chilia-ágában találtak egy holttestet, amelyet a hatóság Bokor Sándorként azonosított. Érdemleges azonosítás nélkül Kolozsvárra szállították, a Házsongárdi temetőben a családi sírba temették. (Forrás: Vasárnap hetilap 2021/25-ös száma)

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

#egyháztörténet #kommunizmus #papi hivatás #vértanúság

Kapcsolódó fotógaléria