A kánonjog – mint a Katolikus Egyház saját belső joga – több tudományágra oszlik, melyek között találjuk a kánonjogtörténetet és annak három területét: forrás-, intézmény- és tudománytörténet. A kánonjogtörténet művelése komoly hagyományokkal rendelkezik Magyarországon. Itt elég csak Serédi Jusztinián (†1945), Móra Mihály (†1967), Bónis György (†1985), Bánk József (†2002), valamint Erdő Péter bíboros munkásságára utalni.
A kánonjogtörténetnek a teológia és a jogtudományok keretében történő művelésén túl 2000 óta figyelemre méltó számú hazánkban a kánonjogtörténeti témájú tudományos fokozatok megszerzése. Ez összekapcsolódik mind a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének működésével, mind a budapesti székhelyű Nemzetközi Kánonjogtörténeti Kutatóközpont munkájával. Ezeken belül pedig egyértelműen kötődik Erdő Péter és Szuromi Szabolcs Anzelm tudományos oktató és kutató tevékenységéhez.
Az elmúlt két és fél évtized megérlelte tehát, hogy a nemzetközi példákat követve létrejöjjön a Magyar Kánonjogtörténeti Társaság, amely május 15-én alakult meg Budapesten, az I. Kánonjogtörténeti Doktoranduszi és Posztdoktori Kerekasztal-konferencia keretében.
A részletekről és a jövőbeli tervekről Szuromi Szabolcs Anzelm professzor beszélt: „A Társaság célja, hogy intézményes fórumot teremtsen a kánonjogtörténet területén akár doktoranduszként, posztdoktorként, kánonjogászként, oktatóként, vagy kutatóként tevékenykedők számára. Ezt tudományos továbbképzések, kutatási programok, különböző méretű szakmai szimpóziumok, valamint publikációs lehetőségek megszervezésén keresztül valósítják meg. Ezzel egyúttal erősítjük a kánonjogtörténet tudományának magyarországi elsajátítását és művelését. Továbbá mindezt kiegészíti a kánonjogtörténeti ismeretterjesztés, valamint a kapcsolattartás és együttműködés más – akár nemzetközi szinten működő – kánonjogi és kánonjogtörténeti társaságokkal, kutatóközpontokkal és intézetekkel.”
Külön büszkeség, hogy a május 15-én megrendezett első kerekasztal-konferencia hat előadója közül három a Szeged-Csanádi Egyházmegyéből került ki.
Bejan Topsi Valentin A katolikus iskola identitásának kérdéseiről, Fazakas Attila Szent Ágoston szemináriumáról, Negyela Zoltán pedig A temetkezés a nyugati és a keleti egyház fegyelme fényében címmel tartott előadást. Elhangzott Keppinger Boglárka Kaphatnak-e laikusok felhatalmazást (facultas)? – Kánonjogtörténeti szempontok és adalékok, Megyeri Ciprián A klérusba való belépés követelményei az első századokban, és Szabó Csaba Péter A keresztény angelológia forrásai az alexandriai iskolában témájú előadása is. Bevezetőt tartott Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem, az újonnan megalakult Magyar Kánonjogtörténeti Társaság elnöke.
Fazakas Attila szeged-móravárosi plébános, a társaság titkára örömét fejezte ki a megalakulással kapcsolatban: „Különös megtiszteltetés számomra ez a felkérés, hogy a pasztorális munka mellett tudományos tevékenységekkel is gazdagíthatom Egyházunk küldetését, több szeged-csanádi paptestvérrel együtt, akik szintén jogtörténeti témában írták doktori disszertációjukat.”
Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria