A résztvevők előzetesen fel is készülhettek a találkozóra a következő kérdéseket átgondolva: Mi az, ami a teremtésvédelem területén jól működik az adott közösségben, szervezetben? Miként lehetne közzétenni, megosztani az egyházmegye területén folyó jó gyakorlatokat? Mely környezettudatosságban képzett szakembereket lehetne bevonni az egyházmegyei teremtésvédelmi munkába? Az egyházi iskolákban tanuló diákok, a hitoktatásban részt vevő fiatalok és a felnőtt hívek körében miként lehet gyarapítani a teremtésvédelemmel kapcsolatos ismereteket? Az egyházmegye teremtésvédelmi programjához milyen javaslatok vannak?
Székely János püspök arról beszélt bevezetőjében, hogy a teremtésvédelem nem cél, nem is eszköz, inkább a mindennapi életünk természetes velejárója kell legyen. Az egyházmegye két koordinátora, Aigner Géza és Szalai Attila atyák egy korábban elhangzott pécsi előadás tanulságait, tapasztalatait osztották meg a jelenlévőkkel, majd az egybegyűltek beszámolói és a teremtésvédelmi gyakorlatok bemutatása következtek.
Molinókkal, gyógynövényekből készült teával, sok-sok saját termékkel jelent meg az egyházmegyei karitász. Tuczainé Régvári Marietta részletes statisztikával mutatta be, hol és milyen eredményekkel van jelen szervezetük, majd a beszámolók sorát az iskolák képviselői folytatták.
A főpásztor azt kérte: minden plébánián legyen egy olyan munkatárs, aki az egyházközségben a teremtéshez fűződő felelős helyzetünket is folyamatosan jelezni tudja a közösség felé. Az ifjúsági nyári táboroknak legyen része az a tapasztalat, hogy felelősséggel tartozunk a teremtett világ megőrzéséért.
Szöveg: Tokár János OFM
Fotó: Büki László/Vaskarika.hu
Forrás: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria