Meghalt Udvardi Erzsébet festőművész

A művész karácsonykor, december 24-én került a keszthelyi kórházba; ott halt meg február 4-én, hétfőn késő este – ismertette unokahúga, Udvardi Anna. Elmondta: Udvardi Erzsébet élete volt a festészet. Mindig azt mondta, hogy addig él, amíg festeni tud. Rokona az utolsó fél évben együtt volt vele Badacsonytomajon, ahol kórházba kerüléséig dolgozott. Az utóbbi hónapokban ülve festett, ott van az álványon utolsó munkája, amely Szent Pált ábrázolja, de a képet már nem tudta befejezni.

Udvardi Erzsébet 1929. december 27-én született Baján. Szülővárosában Rudnay Gyulától tanult festeni. Budapesten elvégezte a képzőművészeti főiskolát, ahol Bernáth Aurél, Domanovszky Endre, Fónyi Géza és Hincz Gyula voltak a mesterei. 1958 óta Badacsonytomajon élt; munkásságában benne van a balatoni táj, az ott élő emberek és választott szűkebb hazája, Badacsony világa, a víz, a hegy, a tó évszakainak látványa, expresszív szürrealista stílusú festményeken. Műhelye mellett 2000-ben saját képtárat alapított, ahol munkáit állandó kiállításon láthatja a közönség. Rokonai az Udvardi Erzsébet Képtárat a művész halála után is működtetni kívánják.

Művei az életbe, az emberi lét elhivatottságába vetett mély hitet tükröznek. Egyházművészeti alkotásainak állandó témája a Biblia, az Ó- és Újszövetség, a szentek élete. Festett biblikus vázlatokat, oltárképeket, amelyek Badacsonytomaj, Badacsonyörs, Ábrahámhegy, Keszthely, Eszterháza, Vaja, Hévíz, a Szabolcs megyei Flórapuszta templomait és kápolnáit díszítik. Képein a festékek is fénnyé változtak, az olajfesték, az aranyfüstlemez, az ezüstfólia együttes alkalmazásával érte el azt a hatást, amit vágya szerint művei megalkotásával óhajtott, és lényéből fakadóan belső ragyogását is kifejezhette. A Magyar Posta az utóbbi években festményeiből készítette karácsonyi bélyegeit, amelyek több millió példányban keltek el.

Főleg hazai tárlatokon szerepelt, de bemutatkozott külföldön is, így Bécsben, Bostonban (USA), Kölnben, Velencében, Párizsban, Újdelhiben és Lublinban. Műveit nagy közgyűjtemények őrzik: köztük a Magyar Nemzeti Galéria, az esztergomi Keresztény Múzeum, az MTA, a szolnoki Damjanich János Múzeum, a székesfehérvári Szent István király Múzeum.

Udvardi Erzsébet munkásságát számos díjjal ismerték el – Munkácsy- és Kossuth-díjjal, Érdemes és Kiváló művész címmel; megkapta a Magyar Művészetért- és Pro Cultura Christiana díjat, a Magyar Örökség-díjat, valamint a Szent Fortunatus Lovagrend Művészeti Nagydíjat.

MTI/Magyar Kurír