Megjelent az Egri Főegyházmegye sematizmusa

Ternyák Csaba érsek főpásztori köszöntőjét és a főpapi arcképcsarnokot követően a könyv első negyede négy tanulmányt közöl. A főegyházmegye elmúlt tíz esztendejének eseményeiről és fejlesztéseiről Löffler Erzsébet írt; Erdődy Gábor egri püspök egyházszervezői tevékenységéről Mihalik Béla Vilmos; Barkóczy Ferenc Eger és az egyházmegye jelentősebb helyszínein végzett művészetpártoló és városképet formáló intézkedéseiről és építkezéseiről Ludányi Gabriella készített tanulmányt; az 1930-ban pápai jóváhagyást nyert, és Oslay Oszvald ferences szerzetes tartományi igazgatósága alatt megkezdett szegénygondozásról, az Egri Normáról  pedig Kovács Melinda.

A tanulmányok után a szerkesztők közel száz oldalon mutatják be a főegyházmegye intézményeit. A központi intézmények adatai után, valamint a testületek és bizottságok felsorolását követően az oktatási és nevelési intézmények adatai szerepelnek a kötetben – sokkal bővebben az előző sematizmushoz képest. Az egyházmegye által fenntartott és a más, katolikus egyházi fenntartók vezetése alatt álló intézmények száma közel hatvan, amelyek hetvenhat helyszínen működnek az egyházmegye területén. A szociális intézmények, a közgyűjtemények, a lelkigyakorlatos házak, valamint saját kommunikációs eszközei révén az Egri Főegyházmegye – a jelen összefoglaló kötet szerint – az állam mellett a legjelentősebb tényező a térség oktatási, szociális és kulturális feladatainak ellátásában.

A kötet második részében a főesperességek, az esperességek és a plébániák, a hozzájuk tartozó filiák és az ezeket ellátó lelkipásztorok bemutatása kap helyet. Az egyes településeket informatív adatsor is ismerteti. A jól kidolgozott papi arcképcsarnokban az egyházmegyések mellett a szerzetes papok arcképei is láthatók. Szintén közli a kötet az egyházmegye területén működő tizenöt férfi- és női szerzetesrend házainak elérhetőségét, a bennlakók neveivel együtt. A sematizmus végén értékes adatként szerepelnek az egyházmegyei szentségimádási napok, az egész esztendőre, illetve egy-egy plébániára lebontva.

Ternyák Csaba érsek a kötethez írt köszöntőjében megjegyzi, hogy az előző sematizmushoz képest a változás szembeötlő, főképp a falvakból a városokba költözők jelentősen megváltoztatták az arányokat, de ami igazán reményt kelt, hogy hatról negyvenre emelkedett az egyházmegye fenntartásában működő oktatási intézmények száma, és ez lehetőséget teremt arra is, hogy számos pedagógus, gyermek és szülő jobban bekapcsolódhasson a helyi egyházi és plébániai életbe.

Fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír