Megjelent az Új Ember 2021. február 21-i száma

Jubileumi évet ünnepelnek a domonkosok: a rendalapító Szent Domonkos 800 évvel ezelőtt, 1221. augusztus 6-án adta vissza lelkét a Teremtőnek. Halálának esztendeje a Magyar Domonkos Rendtartomány megalapításának éve is. Ez alkalomból Deák Viktória Hedviggel, az Árpád-házi Szent Margitról Nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának főnöknőjével, egyetemi tanárral beszélgettünk a rend hivatásáról.

Évfordulót ünnepelnek a premontreiek is. Az alapító Szent Norbert és első követői 1121 karácsonyán, 900 évvel ezelőtt tették le ünnepélyes fogadalmukat a nyugat-franciaországi Prémontré völgyében.

A jubileumi évről, a premontreiek múltjáról és jövőjéről Balogh Péter Piusz gödöllői apáttal, vikáriussal készítettünk interjút, emellett tudósítást közlünk a Magyar Premontrei Cirkária által szervezett ünnepi hálaadó szentmiséről, amelyet Erdő Péter bíboros mutatott be Budapesten, a Szent István-bazilikában február 10-én, Boldog Hugó apát emléknapján.

Február 11-e a Lourdes-i Szűzanya emléknapja és a betegek világnapja. Ebből az alkalomból kerestük fel otthonában Greguss Sándor filmrendezőt. Négy évvel ezelőtt csontvelőrákot diagnosztizáltak nála. A betegségéből felgyógyult, és ma betegeknek ad megerősítést, haldoklókat kísér az útjukon. Felesége Fodor Réka missziós orvos, az Afréka Nemzetközi Humanitárius Alapítvány létrehozója. Greguss Sándor az interjúban különleges gyógyulásáról és a rózsafüzér imádság fontosságáról is beszélt.

Minden élethelyzetében abszolút követendő női példa címmel beszélgetést olvashatnak Kőrösiné Merkl Hilda irodalomtörténésszel Szent Brigittáról annak apropóján, hogy az Új Ember Kiadványok köteteinek sorában a közelmúltban jelent meg Hans Hellström Svéd Szent Brigitta című könyve, amely bemutatja a hazánkban kevésbé ismert szentet.

A Mértékadó kulturális mellékletben Szeged irodalmi életéről és magáról az ihlető városról olvashatnak Pallós Tamás interjújában, amelyet Bene Zoltán íróval készített. A helyi irodalmi életben vezető szerepet játszó író tavaly megjelent regényéről, az Isten, ítéletről is szó esett a beszélgetés során.

Mostanában, amikor a múzeumok zárva vannak, jobbára az internetre hagyatkozhatunk, ha művészeti alkotásokban, esetleg kifejezetten rajzokban szeretnénk gyönyörködni. Az „Old Master Prints and Drawings” nevű nyilvános csoport online felületén Rubensnek több mint ötven rajzát nézhetjük meg. Főként családi jellegű portréiból és a festményeihez készített tanulmányaiból láthatunk kiváló összeállítást, amelynek apropóján Mészáros Ákos írását olvashatják a zseniális alkotóról és műveiről.

2021 Pilinszky János születésének centenáriuma. Sorozatunkban tíz vershez közelítve keressük az életmű sarokköveit. „Az első vers, melyhez közelebb lépünk, az Elég című, a Szálkák kötet egyik utolsó darabja. Kulcsszava, mely alapfogalma a Pilinszky-életműnek: a jelenlét” – írja az első elemzés bevezetőjében Borsodi Henrietta.

A Nézőpont rovatban Baranyai Béla ezúttal Simon Stone filmjét, az Ásatást értelmezi. Az alkotás középpontjában a délkelet-suffolki Sutton Hoo-nál végzett kutatások állnak, melyek során az Egyesült Királyság történetének legjelentősebb leletét találták meg. Múlt, jelen, jövő összefüggései és egzisztenciális vonatkozásai tárulnak fel a filmben.

A Természetrajz rovatban Schmidt Egon a csodálatos gödöllői kastélyparkban tett látogatásáról számol be, ahol „kihallgathatta” a csuszkák beszélgetését is.

Magyar Kurír