„Az Egyháznak van gyógyszere a világ sok bajára. Úgy hívják, hogy evangélium. De a beteg csak akkor veszi be a gyógyszert, ha nem csupán felkínáljuk neki, hanem a feltámadásba vetett hittel sorsközösséget is vállalunk ezzel a beteg világgal.” Varga László kaposvári megyéspüspök ünnepi vezércikkében olvashatják ezeket a sorokat. Húsvéti dupla számunkban a főpásztor megvallja: „Hisszük a feltámadást, itt és most, minden helyzetben! Hisszük, hogy a Szeretet győz, akkor is, ha mi csak a veszteséget látjuk. Isten soha nem veszít, és vele mi sem lehetünk vesztesek!”
Ünnepi lapunkban A mennyország kapuja címmel riportot olvashatnak a Szent Ferenc Kisnővérei közösségének szolgálatáról, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arlón, Ózd szomszédságában végeznek. A nagyközségben mintegy háromezer-hétszázan élnek, becslések szerint körülbelül hatvan százalék a cigányság aránya.
Az oktatás-nevelés témájában a Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége szakmai szervezet elnökével, Lakatos Mátéval és alelnökével, Mikesy Andrással tanárszerepekről, tanár és diák mai kapcsolatáról, a nyílt és őszinte kommunikáció szükségességéről beszélgettünk.
Életútjáról, hivatásáról kérdeztük a Stephanus- és Fraknói Vilmos-díjas Szentmártoni Mihály SJ pszichológiaprofesszort, a római Pápai Gergely Egyetem emeritus tanárát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorát.
Michael Ende 1973-ban írt Momo című regényében a főhős kislány, Momo elszánt küzdelmet folytat az időtolvajokkal. Ma is felmerül a kérdés: Mit jelent jól eltölteni az időt, és mitől fosztjuk meg magunkat, ha engedjük, hogy ellopják az időnket? A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium Fejér Holló Diákszínpada legutóbb ezt a meseregényt vitte színre – nagy sikerrel. Ferenczy Noémi magyartanárral, az előadás rendezőjével beszélgettünk a darabról és annak üzenetéről.
„Szabadszállás határától öt-hat kilométernyi földúton lehet eljutni a tanyához, amit az ügyes és találékony családapa, Geleta Gergely egy romos vályogházból és a nyári konyhából tett lakhatóvá a hatfős családjuk számára. Nagy hit és lelki tisztaság ragyogja be a szegényes, de kreatívan kialakított, kedves kis házikót.” Riportunk segítségével – ahogy a címe is jelzi – olvasóink is „mesebeli kincsekre” lelhetnek „ott, ahol a madár se jár”.
Családi körben készített interjúink révén pedig megismerkedhetnek a nyolcgyermekes Hidvégi házaspárral, illetve egy orvosházaspár hétköznapjaiba is betekinthetnek: Klemencsics István és Sándor Réka Zsuzsanna négy gyermeket nevelve tesznek tanúságot a hitélet hétköznapjairól és a hit átadásáról.
Lapunkból idén sem maradnak el a húsvétra szánt elmélkedések, többek között Kocsis Imre biblikusprofesszortól, Kovács Zoltán mariológustól. Egy lejegyzett beszélgetés segítségével találkozhatnak az Új Ember két újságíró-szerkesztőjével, Körössy Lászlóval és Pallós Tamással, akik már negyedszázada dolgoznak a lapnál.
A könyvek világát és az irodalmat kedvelők Lackfi János ünnepi versét és a lap egykori rendszeres szerzője, Gyurkovics Tibor 2000 húsvétjára írt gondolatait olvashatják.
A továbbiakban az ünnepi napokra ajánljuk még olvasásra az Édesanyák Imái mozgalomról készült összeállításunkat; Terdik Szilveszter művészettörténész gondolatait arról, hogy miként jelenik meg az ikonokon Jézus Krisztus dicsőséges feltámadása; illetve a Magyar Márta keramikus iparművésszel készült beszélgetésünket, amelyet a kerámiákról készült bőséges képanyaggal illusztráltunk.
A Mértékadó kulturális mellékletben Pallós Tamás interjúját olvashatják Mórocz Tamás bodajki plébánossal. „Újabban immár régészek is igazolták, Bodajk nemcsak a legendák szerint, hanem a valóságban is ezeréves múltra visszatekintő kegyhely. A Fejér vármegyei település – 2023 óta Ferenc pápa által basilica minor rangra emelt – Segítő Szűz Mária-temploma a hazai »érettebb« barokk építészet egyik szép példája. A zarándokhely orgonaművészi tehetséggel is megáldott plébánosa, Mórocz Tamás sokat tett azért, hogy Bodajk visszakerüljön az egyház- és a zenetörténet európai léptékű térképére.”
Bodnár Dániel ezúttal a 2023-as esztendő irodalmi Nobel-díjasát, a norvég Jon Fossét ismerteti meg olvasóinkkal az íróval készült interjúkötetet lapozgatva. „Az író tizenhat évesen tüntetőleg kilépett a Norvég Államegyházból. Ezt követően útkeresése során foglalkoztatta a gnoszticizmussal, a keresztény misztikával, közel került a kvéker mozgalomhoz, de végül a katolicizmusnál állapodott meg. Eskil Skjeldal katolikus teológus a katolizáláshoz vezető útjáról kérdezi Fossét a vele készült interjúkötetben, s ennek kapcsán több téma is szóba kerül. Beszélgetnek hitről, Istenről, az író lelki és misztikus élményeiről, alkoholizmusról, betegségről, irodalomról, művészetről.”
A Műterem rovatban Mészáros Ákos az ünnephez méltó nagy tablót rajzol írása révén a nagybányai festők életéről, életműveiről A Millennium 130 és a Nagybánya 130 kiállítás apropóján. A tárlat november 8-ig látható a budai Várban, a Magyar Nemzeti Galériában.
Minden kedves olvasónknak áldott, boldog húsvétot kívánunk!
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria


