Megjelent az Új Ember 2021. szeptember 5–12-i összevont száma

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Budapesten sorra kerülő világeseménye alkalmából az Új Ember összevont, dupla számmal jelentkezik.

Erdő Péter bíboros, prímás vezércikkében örömmel hangsúlyozza, hogy a NEK zárónapján, szeptember 12-én, „a Statio Orbis szentmisén jelképesen az egész katolikus világ találkozik az oltár körül. Különösen nagyszerű ez az ünneplés, ha a szertartást maga a pápa vezeti, Péter utóda, akinek küldetése, hogy megerősítse testvéreit. Ezzel a lelkülettel vegyünk részt Ferenc pápa szentmiséjén”.

Az Új Ember dupla száma neves szerzők, tudósok írásaival köszönti a NEK-et, amelynek szellemi-lelki központja az Eucharisztia.

Az elmélkedések, bővebb jegyzetek az Ó- és az Újszövetségből merítik és ragyogtatják fel Egyházunk kincseit, legyen szó a zsoltárok világáról, vagy éppen a kánai menyegző történetéről, s a szamariai asszonyról szóló evangéliumi történet eucharisztikus vonatkozásairól.

Többek közt összefoglalást olvashatnak Szent II. János Pál pápa és Hans Urs von Balthasar gondolatairól az Eucharisztiával kapcsolatban.

Lapunkban érdekes, informatív előzetest adunk néhány NEK-eseményről, például a szeptember 6-i Afrika-napról, amelyet a Szent István-bazilikában 18 órai kezdettel rendeznek meg, s amelyen az érdeklődők a nigériai Onitsha érseke mellett Csókay András idegsebésszel és Afrékával is találkozhatnak.

Portréinterjút közlünk a NEK-hírnökei közül Böjte Csabával, Dolhai Attila Jászai Mari-díjas színművésszel és Sena Dagaduval, az Irie Maffia együttes énekesnőjével.

További írásaink a családi életnek, a házasságnak, és a filozófiai gondolkodásnak az Eucharisztiával való kapcsolatáról szólnak, s az Új Ember második oldalán egy időszerű Lackfi János-verset is közlünk.

Lapunk mindemellett praktikus tudnivalókkal, térképekkel is segíti olvasóinkat a NEK rendezvényeivel kapcsolatosan a 18., a 19. és a 24. oldalon.

A Mértékadó kulturális melléklet dupla számában szintén egy NEK-hírnökkel, Petrás Mária népdalénekessel és keramikusművésszel, a csángó magyar kultúra értékmentőjével készült beszélgetésünket olvashatják.

Pilinszky János születésének centenáriumára készülve Borsodi Henrietta sorozatában ezúttal a Tabernákulum című vershez „közelítünk”. A mű kulcsfogalma nem más, mint a Pilinszky-életmű alapfogalma: Isten jelenléte a világban.

Hétszáz évvel ezelőtt, 1321-ben adta vissza lelkét Teremtőjének Dante Alighieri, minden idők egyik legnagyobb költője, az Isteni színjáték írója, aki a kétszáztíz éve született Liszt Ferencet is megihlette: a zeneszerző szonátát és szimfóniát írt róla. Kaczmarczyk Adrienne Liszt-kutató zenetörténésszel, a Zenetudományi Intézet munkatársával beszélgettünk a művekről.

A Műterem rovatban pedig Mészáros Ákos írását olvashatják Dobroszláv Lajosról, az egykor Tatán élő, 1986 augusztusában elhunyt Munkácsy-díjas festőművészről és alkotásairól.

Magyar Kurír