Megjelent az Új Ember 2022. október 23-i száma

Október 11-én, Szent XXIII. János pápa emléknapjának estéjén a Szentatya ünnepélyes szentmisét mutatott be a Szent Péter-bazilikában a II. Vatikáni Zsinat kezdetének hatvanadik évfordulója alkalmából. Ez alkalomból elmondott beszéde az Egyház identitásáról több mint időszerű, sokkal inkább távlatokat nyit, és mélyen elgondolkodtató. Ferenc pápa teljes homíliájának fordítását közreadtuk a lapban.

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve Földváryné Kiss Réka történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnökével a Rákosi- és a Kádár-rendszer egyházpolitikájáról is beszélgettünk, valamint Koronkai Zoltán jezsuita szerzetes levéltári kutatásai eredményeként Kerkai Jenő SJ ’56-os tevékenységéről és az azt követő időszakról is olvashatnak a lap 8. és 9. oldalán.

Avilai Nagy Szent Teréz liturgikus emléknapján, október 15-én délelőtt koncelebrált ünnepi szentmisét mutatott be az újbudai Magyar Szentek templomában Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök. A szertartást követően került sor az idei Caritas Hungarica díjak átadására. Harminchatan részesültek az elismerésben. Az eseményről összefoglalót olvashatnak az Új Emberben, és a kitüntettek névsorát is közreadjuk.

Kísértés a Bibliában címmel rendezett konferenciát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Biblikus Kutatócsoportja. Az eseménnyel az egy évvel ezelőtt elhunyt Tarjányi Béla professzorra is emlékeztek. A teológiai szimpóziumról részletes tudósítást olvashatnak lapunkban.

2024-re megváltozik az egyetemi felvételi pontszámítási rendszer. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre vonatkozó változásokról elsőként az Új Emberben közöl részleteket Szabó István, az egyetem oktatási rektorhelyettese. 

A Mértékadó kulturális mellékletben a Brusznyai Árpád Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala által „Ne sírj, édesanya, hazajön édesapa” – Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója címmel kiadott, Imre Frigyesné, Kiss Réka és Nagy András szerkesztésében megjelent könyvről ír Baranyai Béla, részletezve Brusznyai Árpád filozófus, tanár ’56-os mártír és családja megpróbáltatásait.

A Hangsorok rovatban Pallós Tamás a Magyarországra „hazajáró” Plácido Domingo legutóbbi fellépése, spanyol estje apropóján alkalmat talált arra, hogy a korszakos művész hazánkkal való kapcsolatából felvillantson néhány epizódot.

„Domingót korán megérintette a magyar kultúra, nemcsak a magyar(–osztrák) operett – többek között Lehár, A víg özvegy miatt, amelyben Danilo szerepét 1960-ban énekelte először –, hanem a számos magyar (vagy magyar származású) művészpartnernek, karmesternek, koncertszervezőnek, színházi embernek köszönhetően is, akikkel pályafutásának bő hat évtizede alatt dolga és ügye volt. Az utóbbi időkben ráadásul mind több és erősebb szállal kötődik hazai kulturális életünkhöz: lemezfelvételt készített az Olasz Intézetben, sport- és Formula-1 rajongóként kilátogatott a Hungaroringre, 2009-ben nálunk zajlott énekversenye, az Operalia, kitüntették a Pécsi Tudományegyetem díszdoktori címével, a Virtuózok legfőbb mentora lett... Időközben Budapesten túl fellépett Pécsen, Szegeden, Győrben is.”

Halmai Tamás Dienes Valériáról ír a Mértékadóban. Így kezdi jegyzetét: „Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, táncpedagógus volt; szokás hangsúlyozni azt is: az első magyar női egyetemi doktor. Kora szellemi életéből elevenen kivette részét; gondolkodásának keresztény hangsúlyait Teilhard de Chardin, Bergson, Prohászka munkássága is alakította. Személyes kapcsolatai (Szabó Ervinnel, Jászi Oszkárral vagy Babits Mihállyal), kulturális élményei (például találkozása Isadora Duncan táncfelfogásával) feminista humanizmusát létbölcseleti szintekig mélyítették.”

Magyar Kurír