Megjelent az Új Ember 2023. november 5-i száma

Kultúra – 2023. november 2., csütörtök | 19:10

Az Új Ember idei negyvenötödik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, és előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.

Papok és munkatársaik – nyolcvan fő – vett részt az Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) szervezésében október 23–25. között a máriabesnyői Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Házban megrendezett találkozón, amelyek központi témája volt: a pap mint vezető, a közösség pásztora és irányítója. Összefoglalónkban az Országos Lelkipásztori-Teológiai Napok előadásaiból szemezgetünk, a témát körüljárva a pszichológia, a teológia és a gyakorlat fókuszából.

Ahhoz kapcsolódva, hogy Ferenc pápa október 27-e, péntekre böjti, ima- és bűnbánati napot hirdetett a világ békéjéért, különösen az izraeli–palesztin háború miatt, közöljük a Szentatya békeimáját, amelyet ezen a napon a Szent Péter-bazilikában, a Salus Populi Romani (a római nép megmentője) kegykép előtt mondott.

Huszonöt éve segít Magyarországon az AVE-kurzus a házasságukban hajótörést szenvedőknek. A három hétvégés lelkigyakorlatot Madocsai Bea vezetésével, az Emmanuel Közösség szolgálatával eddig országszerte kilencszázan végezték el. Az egykori résztvevők október 28-án Budapesten, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium új aulájában ünnepeltek. Az egész napos eseményről tudósítást közlünk. A rendezvényen előadott Erdő Péter bíboros, prímás, Bíró László püspök, aki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferense volt az AVE-szolgálat kezdetén. Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök szentségimádást vezetett, majd délután vele közösen mutatott be hálaadó szentmisét Varga László kaposvári megyéspüspök. Madocsai Bea huszonöt éve Franciaországból hozta Magyarországra az elváltakat támogató három hétvégés lelkigyakorlatot az Emmanuel Közösség akkori vezetői, Marik József és Erzsébet biztatására.

Egy éve robbant be az életünkbe a ChatGPT, s azóta szinte mindennap hallunk a mesterséges intelligencia előnyeiről és hátrányairól. Mióta létezik a mesterséges intelligencia? Ilyen és hasonló kérdések kerülnek elő lapunk vezető interjújában, amelyet Tornai Kálmán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának oktatójával készítettünk. Az oktató az idén indult, A mesterséges intelligencia alkalmazásai képzés felelőse.

A Mértékadó kulturális mellékletben olvasható beszélgetés Zatykó László ferences szerzetessel a kétszáz évvel ezelőtt született Madách Imre főművéről, Az ember tragédiájáról, amelynek zárszava így hangzik: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” Az utolsó szín ugyanakkor megnyit egy megíratlan új történetet is: az ember történetét Isten vezetésével. A drámai költeményt 1883-ban, száznegyven évvel ezelőtt állítottak először színpadra.

Baán Izsák bencés szerzetes, teológus a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor elöljárója. Írásainak témája a korai szerzetesség irodalma és teológiája, valamint a jelenkori szerzetesi útkeresés. Görög, szír és latin szerzetesi források fordítója, több felsőoktatási intézményben tanított, számos könyv és tanulmány írója. Most megjelent, Szóra bírt magány című kötetében megállapítja: a létezés egyszersmind kapcsolódás is. „Minden, ami van, a létezés révén kapcsolatban van a lét forrásával és a többi létezővel.” Bodnár Dániel ajánlja Baán Izsák OSB Szóra bírt magány – Közösségben egymással és Istennel című könyvét, amely a Szent Mauríciusz Monostor és a L’Harmattan Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Nyílt köszönőlevelet teszünk közzé a Mértékadóban amely a huszonkét éves Adoremus kiadvány szerkesztőségének szól. Vértesaljai Lászlónak, a Vatikáni Rádió magyar adása főszerkesztőjének képmeditációját adjuk közre. Az Új Ember hetilap és az Adoremus liturgikus füzet kiadója 2016 óta a Magyar Kurír.

A Mértékadóban arról is olvashatnak, hogy december 16-ig látogatható a Bibliamúzeum legújabb időszaki kiállítása Ívlámpák vagyunk egymás szívei fölött címmel. A 20. századi alkotók képeit felvonultató tárlaton látható alkotások pusztán lazán, főként hangulatukban kapcsolódnak egymáshoz. A látogatónak magának kell megtalálnia az utat a füstölgő gyárkémények, külvárosi éjek, peremterületek és nőalakok között. Az érdeklődők egyedüli vezetője József Attila.

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria