Megjelent az Új Ember 2023. október 29-i száma

Lapunkban közöljük Ferenc pápa felhívását: a fegyveres konfliktusok, különösen az izraeli–palesztin háború miatt a Szentatya október 27-re, péntekre böjti, ima- és bűnbánati napot hirdetett a világ békéjéért.

Halottak napja alkalmából Varga Kapisztrán ferences szerzetessel nehéz témáról beszélgettünk, az iskolába járó gyerekek, fiatalok életében előforduló halálesetek utáni gyászfeldolgozásról.

Varga Kapisztrán OFM spirituális teológiát tanít és a lelkigondozó-képzés felelőse a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Eredeti szakmája szerint történelem–latin szakos tanár, s jelenleg a szerzetesi főiskola mellett újra tanít az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégiumban is. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében a lelkigondozó-képzés egyik alapítója, valamint a Kilátó Ferences Mentálhigiénés és Lelkigondozói Szolgálat rendi felelőse, ez utóbbi munkájában az alapítástól kezdve részt vesz.

Evangélikus, katolikus, református, zsidó előadók mutatták be egyházuk jelenlétét az oktatásban, átgondolásra váró kérdéseket is felvetve a Keresztény–Zsidó Tanács Hagyományból épített jövő című konferenciáján, amelyre október 18-án került sor a budapesti Ráday Házban. Összefoglalót olvashatnak a rendezvényről, amelyen a résztvevők megfogalmazták, hogy az egyházi iskola a létkérdésekre adott, kapaszkodót jelentő válaszokat nyújtva találhatja meg identitását.

A lap 5. oldalán olvasható riportunkban betekintést nyerhetnek két, a Sant’ Egidio közösségben gyökerező család életébe, amelynek fontos része az idős, beteg szülők, nagyszülők otthoni ápolása, elkísérése a halál kapujáig. Ez a tevékenység sok fáradozással és még több örömmel jár, nagy lecke az életről felnőttnek és gyereknek egyaránt.

A 11. oldalon Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiatanára tanúságtételét olvashatják az ima mélységeiről. A teológiatanár (akit sokan a karizmatikus megújulás programjairól is ismerhetnek) előadása az idei őszi Nagymarosi Ifjúsági Találkozón hangzott el.

A Mértékadó kulturális mellékletben arról olvashatnak, hogy a szépre érzékeny gondolkodók iskolája és közössége, a MűGond hermeneutikai kör idén hét előadásban értelmezte Richard Wagner főművét, A Nibelung gyűrűjét irodalmi, motivikus, zenekritikai és esztétikai megközelítésből. Az online most is elérhető Wagner kincse-kurzus vezetője Hoványi Márton irodalomtudós, katolikus teológus, a MűGond társalapítója volt. Bodnár Dániel beszélgetett vele.

Halmai Tamás ezúttal Tóth Sára Minden itt van – Tűnődések hitről, spiritualitásról  című esszékötetéről ír. A szerző „a korszerű keresztény identitás ismérveit, feltételeit, lehetőségeit és változatait veszi számba. Nem előíró szigorral, hanem a »boldog bizonytalanság« (17–18.) hitéleti nézőpontjából. Hétköznapi helyzetekből, laikus dilemmákból bont ki könnyen követhető teológiai elemzéseket; az anyák napja, a párválasztás, a gendertudomány vagy a celebkultusz jegyzetnyi meggondolása hit és tudomány eltérő-összefutó kognitív mintázatait rajzolja harmóniává.”

A Nézőtér rovatban Paksa Balázs gondolatait olvashatják a Magyarázat mindenre című filmről, amelyet látva „hiába nevetünk kínunkban az ezúttal is sorakozó, pompásan eltalált abszurdokon (az iróniaméter újra és újra kileng), fájdalmasan ismerős helyzetek bontakoznak ki a szemünk előtt. A szereplők jobbára tehetetlenek: minden világnézeti véleménykülönbségük ellenére közös bennük, hogy higgadt érvelés helyett folyamatosan indulat fűti őket, ami csak arra vár, hogy kirobbanjon belőlük.”

Magyar Kurír