Megjelent az Új Ember 2024. február 18-i száma

A címoldalról indul interjúnk a Parma fidei – A Hit pajzsa díj idei kitüntetettjével, Sebők Sándor kanonokkal, a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom plébánosával.

A díjat a kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda évről évre, akik a diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A kitüntetést Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő és Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író alapította 2002-ben.

„Ha nincs az Új Ember, talán nem is találkozunk” – ezzel a címmel olvashatják székesfehérvári riportunkat, amely a házasság hetéhez kapcsolódik. Az aranylakodalmát nemrég ünneplő Horváth házaspárnál jártunk vendégségben, akik többek között elmondták, hogyan ismerkedtek meg, s ehhez miként járult hozzá lapunk.

Mostani számukban arról is részleteket olvashatnak, hogy Laurent Ulrich párizsi érsek február 2-án közzétett pásztorlevelében több kezdeményezést is bemutatott a Notre-Dame székesegyház 2024. december 8-i újranyitásával kapcsolatban.

A Mértékadó kulturális mellékletben interjút olvashatnak Salát Gergely Kína-szakértővel, aki elmondta: „A kínai gondolkodás mindig szinkretikus volt, számunkra ellentétesnek tűnő megközelítések remekül megfértek benne egymással. A nyugati szemléletre, kultúrára a vagy, míg a kínaira az és a jellemző.”

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezetője a kínai kultúráról, a keresztények helyzetéről és a vatikáni–kínai kapcsolatokról is beszélt lapunknak.

A Hangsorok rovatban Pallós Tamás írt jegyzetet a Chicagói Szimfonikus Zenekar európai turnéjának egyik állomásaként Budapesten tartott január 24-i koncertjéről. Riccardo Muti leköszönő vezetőként, de immár az amerikai együttes örökös tiszteletbeli zeneigazgatójaként vezényelt itáliai tematikájú estet a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Hangsorok jegyzete ezúttal a világhírű karmester életművének személyes hangvételű méltatása is egyben.

A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában április 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Lajta Béla – Budapesti épületsorsok című kiállítást, amelyről Mészáros Ákos írt hosszabb ismertetőt, bemutatva a századfordulón – a szecesszió és a már lassan bontakozó modernizmus hatása alatt – alkotó építőművészt.

Magyar Kurír