Megjelent az Új Ember 2024. január 21-i száma

A címlapon kezdődik tudósításunk a katonai tiszteletadással bemutatott engesztelő szentmiséről, amelyet a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg katonáiért mutattak be az 1943. évi doni áttörés 81. évfordulóján, január 12-én a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban, Berta Tibor, a Magyarországi Katonai Ordinariátus püspöke főcelebrálásával. 

A múlt év végén a hazai közélet egyik központi témájává vált az eutanázia, és ennek nyomán számos etikai, teológiai szempontból tisztázandó kérdés merült fel. Ezért lapunk felkérte Németh Gábor morálteológust, hogy cikksorozat keretében fejtse ki részletesen a témával kapcsolatos etikai megfontolásokat a hit fényében. A cikksorozat a betegek világnapján, február 11-én megjelenő Új Emberben zárul, ezzel is jelezve, hogy az írások célja nem pusztán az ismeretterjesztés, hanem – a teológiai szemléletnek megfelelően – embertársaink szolgálata. Mostani lapszámunkban a sorozat első részét olvashatják.

Az ENSZ 28. klímakonferenciáját (közismert nevén COP28) tavaly november 30. és december 12. között rendezték meg az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városában, Dubajban. A csúcstalálkozón a világ 198 országának államfői és/vagy magas rangú tisztviselői, illetve mintegy nyolcvanezer küldött vett részt. Az eseményen jelen volt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányzati Testületének alelnöke, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora is, aki a konferencia eredményeiről, a fenntarthatóság kihívásairól is nyilatkozott az Új Embernek.

Január 9-én, életének 77., papságának 52. évében elhunyt Filó Kristóf kanonok, budakeszi plébános. Lapunk 11. oldalán adjuk közre Kristóf atya nekrológját.

A Mértékadó kulturális mellékletben Beeri Dávid (1951) festőművésszel, grafikussal készült interjúnkat olvashatják. Az alkotó kivételes rajztehetsége már gyermekkorában megmutatkozott, de családja rendkívül nehéz anyagi körülményei miatt kezdetben segédmunkákból élt, majd férfi és női divatszabó lett. Első képét huszonnégy éves korában festette. Gyors fejlődésének és egészen egyedi, transzcendens világlátásának köszönhetően a nyolcvanas évek első felétől ismert művésszé vált, és számos kiállítás kötődik nevéhez, itthon és külföldön egyaránt. A nyolcgyermekes művésszel hajdúszoboszlói otthonában beszélgettünk.

A Mértékadó egyik szerzője emlékezik a másikra: a 88 éves korában a közelmúltban elhunyt Ferdinandy György József Attila-díjas író életére és munkásságára szerkesztője és barátja, Navarrai Mészáros Márton újságíró tekint vissza.

Mészáros Ákos ezúttal a Sosemvolt Budapest című kiállításról írta meg gondolatait. A Pesti Vigadó alsó és földszinti termeiben február 11-éig látható tárlatból többek között az is kiderül, hogy az építészeket már a 20. század első évtizedei óta foglalkoztatja a magasház, a felhőkarcoló építésének lehetősége.

Magyar Kurír