Megjelent az Új Ember 2024. január 28-i száma

A címlapon kezdődik interjúnk a múlt hét közepén hazánkba látogatott Pierbattista Pizzaballa OFM bíborossal, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus vezetőjével. A Hungary Helps Ügynökség székházában beszélgetett vele újságírók egy csoportja a Szentföldön kialakult helyzetről, az ott élő katolikusokról, a párbeszéd lehetséges útjairól.

Pierbattista Pizzaballa OFM magyarországi látogatása alkalmával előadást tartott a Pasaréti Közösségi Házban, az ott elhangzottakról készült összefoglalónkat is olvashatják lapunkban.

Hírt adunk arról, hogy január 21-én a Szentatya meghirdette az imádság évét, mely arra szolgál, hogy segítsen felkészülni a 2025-ös szentév gyümölcsöző megélésére.

A napokban zajlik az ökumenikus imahét. A rendezvénysorozat országos nyitó istentiszteletén, január 21-én a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) elnöke mondott beszédet. Az idei ökumenikus imahét tematikáját és istentiszteleti rendjét az afrikai Burkina Fasó-i ökumenikus munkacsoport készítette a Chemin Neuf közösség segítségével. Központi igéje így hangzik: „Szeresd az Urat, a te Istenedet (…), és felebarátodat, mint magadat.” (Lk 10,27)

A lapban interjút olvashatnak Fodor Réka (Afréka) missziós orvossal, férje, Greguss Sándor író ALS-betegségéről és haláláról, valamint arról, mit jelent az emberi élet isteni és emberi perspektívából nézve, és milyen súlyos kérdéseket vet fel az aktív eutanázia a betegek és az orvosok szempontjából.

Ez utóbbi témát fejti ki az eutanáziáról szóló sorozatunk 2. része is az Új Ember 11. oldalán.

A Mértékadó kulturális mellékletben Vértesaljai László SJ írását olvashatják Saul megtérése, avagy Pál megszületése, ahogy Caravaggio látta címmel. Jacopo da Voragine Arany legendája szerint Szent Pál január 25-ei megtérése pontosan egy hónappal a december 25-ei karácsony után történik. Ahogy írja: „A nativitas Domini után a conversio Pauli, az Úr születése után Pál megtérése következik.”

Mészáros Ákos hazánk történelmi kincseit (újra) felfedezve ezúttal a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyba kalauzolja olvasóinkat. „A kortársak az ókígyósi (Szabadkígyós 1953 előtti neve) Wenckheim-kastélyt a 19. század második felének legszebb kastélyai közé sorolták. Nem csoda: az építtető pár, gróf Wenckheim Frigyes és neje, Wenckheim Krisztina grófnő nagy reményeket fűzött hozzá, és nem sajnálta rá a pénzt” – írja a szerző.

Bodnár Dániel ezúttal A cigányzene és a zenész cigány alakváltozásai – Történelmi, társadalmi és kulturális metszetek a 19–20. századból című könyvet ajánlja, amely a Gondolat Kiadónál tavaly jelent meg.

Magyar Kurír