Megjelent az Új Ember 2024. június 23-i száma

Az ezüstmisés Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspökkel készült interjúnkkal indul a lap. Mohos Gábort, a budapesti Szent István-bazilika plébánosát 1999. június 19-én szentelték pappá.

Huszonöt éves papi jubileuma alkalmából idén június 16-án koncelebrált szentmisét mutatott be a főegyházmegye társszékesegyházában Michael Wallace Banach érsekkel, Magyarország apostoli nunciusával; Erdő Péter bíboros, prímással; Mayer Mihály nyugalmazott pécsi püspökkel; Berta Tibor tábori püspökkel; Szocska Ábellel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspökével és további paptestvérekkel.

A papszentelések időszakában több egyházmegyére kiterjedően olvashatnak lapunkban rövid interjúkat a szentelendőkkel, bővebb összefoglalókat a szentelésekről. Utóbbiak közé tartoznak győri és esztergomi tudósításaink.

Ternyák Csaba egri érsek június 22-én az egyházmegye főszékesegyházában áldozópappá szenteli Adolfo Enrique Parra Molina, Gyarmati Valentin, Kubik Zsolt, Lestál Balázs, Muhari Máté, Novák Lajos és Szedmák Zoltán diakónusokat, valamint diakónussá szenteli Luidimar Herrera Acacio, Mihályi Mátyás és Geovanny Fernando Salazar Herrera akolitusokat. A papi rendben részesülő egrieket a hivatásukról kérdeztük; vallomásaikat a lap 6–7. oldalán közöljük.

Két fiatal ferences szerzetest: Gács Botond Paszkál és Kis Balázs Efrém testvért szentelte pappá június 15-én Berta Tibor katonai ordinárius a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyen. Elsőként Efrém testvért szólítottuk meg, a vele készült beszélgetést az Új Ember 11. oldalán olvashatják, a Paszkál testvérrel készült interjút a következő lapban közöljük.

Száztíz ország püspöki konferenciáinak több mint háromszáz küldötte vett részt a Világiak, Család és Élet Dikasztériuma által szervezett nemzetközi ifjúságpasztorációs kongresszuson Róma mellett május 23. és 25. között. A kongresszust „a szinodális ifjúságpasztorációért: új stílusok és vezetési stratégiák” témakörben szervezték meg. Bővebb hírt adunk a találkozóról lapunk 2. oldalán.

A Mértékadó kulturális melléklet Arcvonások rovatában Az isteni gondviselés apoteózisa címmel kérdezte Pallós Tamás Tarr György restaurátorművészt Maulbertschről.

Háromszáz évvel ezelőtt, 1724. június 7-én született Franz Anton Maulbertsch, a Habsburg Birodalom, Közép-Európa, s ezen belül a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb és legtermékenyebb barokk festőművésze. Alkotásai közül kiemelkedő értéket képviselnek a sümegi plébániatemplom, a székesfehérvári kármelita templom, a váci és a győri székesegyház, a pápai nagytemplom freskói, ahogy számos monumentális, mozgalmas oltárképet is köszönhetünk neki.

A 18. századi mester munkásságának szakértője, Tarr György restaurátorművész az elmúlt éveket a szombathelyi püspöki palota dísztermének renoválásával, Maulbertsch közvetlen közelében töltötte.

Mészáros Ákos a Műterem rovatban a Képzőművészeti Egyetem év végi kiállításairól ír, illetve arról, hogy „az utóbbi időkben, köszönhetően részben az új média, valamint az informatika hatásának, a képzőművészeti műfajok határai egyre inkább elmosódnak, ami a hallgatói munkák sokszínűségén is figyelemmel kísérhető.”

Baranyai Béla filmes jegyzetében ezúttal az Eric című sorozatról, egyúttal a bennünk és a körülöttünk élő szörnyekről írta meg gondolatait.

Magyar Kurír