Megjelent az Új Ember 2024. szeptember 8-i száma

A címlapon keződik részletes tudósításunk arról, hogy Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár augusztus 31-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjainak jelenlétében ünnepélyes szentmise keretében megáldotta a felújított esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházat, Magyarország főtemplomát. A főcelebránssal együtt ünnepelt Erdő Péter bíboros, prímás; Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa; Udvardy György, az MKPK elnökhelyettese, veszprémi érsek; Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, az MKPK tagjai, Tóth Tamás, az MKPK titkára és számos paptestvér.

A szentmisén jelen volt Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke és felesége, Nagy Zsuzsanna; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere is. 

A Pannonhalmi Főapátság tavaly novemberben jubileumi évet hirdetett a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évfordulójára készülve. A jeles eseményt augusztus 27-én ünnepelték Sulyok Tamás köztársasági elnök, valamint a Magyar Katolikus Egyház és a bencés család számos tagjának jelenlétében.

Nyolcszáz esztendővel ezelőtt, 1224-ben éppen augusztus 27-én történt, hogy ünnepélyesen felszentelték Szent Márton pannonhalmi monostorának helyreállított templomát. A szentelést II. András király jelenlétében Bereck váci püspök, Jakab nyitrai püspök és a zenggi püspök végezte.

A bencés közösség az idei jubileumi ünnepre meghívta az egykori szentelők mai utódait, így a szentmisét együtt mutatta be a paptestvérekkel Marton Zsolt váci és Viliam Judák nyitrai megyéspüspök. (A zenggi – Senj, Horvátország – püspöki szék jelenleg betöltetlen – a szerk.)

Tudományos tanulmányok szerint a 2023-as esztendő volt az elmúlt kétezer év legforróbbika. Az idei nyárra vonatkozóan még nincsenek végleges adatok, de nem lehetetlen, hogy ez a nyár még melegebb volt, mint a tavalyi.

„Az biztos, hogy az idei július a valaha mért legmelegebb hónap volt Magyarországon” – mondja Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnöke, a testület megosztott béke-Nobel-díjának részese, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, hétgyermekes katolikus édesanya. A teremtésvédelmi imanap alkalmából a klímakutatóval készített interjút lapunkba Bodnár Dániel.

A máriaremetei kegytemplom kertjében immár kilencedik alkalommal rendezték meg a Szeretetláng Fesztivált augusztus 31-én, mintegy négyezer hívő jelenlétében. Negyven pap gyóntatott és áldoztatott, adott lelki vigaszt a híveknek a mindvégig örömteli, valóban szentlelkes hangulatú rendezvényen. Az eseményről készült beszámolót egymást követő számainkban közöljük két részben.

A Mértékadó kulturális mellékletben Prokopp Mária művészettörténész írását olvashatják Rudnay Sándor hercegprímásról, akinek emlékére konferenciát tartanak Esztergomban. Az Ars Sacra Fesztivál keretében sorra kerülő szeptember 17-ei szimpóziumot Rudnay prímás sírjának koszorúzása zárja a bazilika altemplomában. A programra mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

Száz éve született Sidney Lumet filmrendező. Az alkotó munkásságát Baranyai Béla mutatja be. Tizenkét dühös ember, Hosszú út az éjszakába, A domb, Serpico, Hálózat, Equus, Manhattanre leszáll az éj – mind Sidney Lumet rendezései. Az 1957-ben készült Tizenkét dühös ember volt az első mozifilmje, amely egy csapásra ismertté tette a nevét.

Halmai Tamás irodalmi jegyzetében ezúttal Babits humoráról értekezik.

Magyar Kurír