Megjelent az Új Ember 2025. július 13-i száma

A címlapról indul interjúnk Michael Wallace Banach érsekkel, magyarországi apostoli nunciussal. XIV. Leó pápa nemrég fogadta a nunciusokat, akik a szentévi zarándoklatra érkeztek Rómába. Michael W. Banach a Szentatyával való találkozásról, a jubileumi évről, a béke lehetőségéről és Bódi Mária Magdolna szeptemberi boldoggá avatásáról is beszélt a  lapunknak adott interjúban.

A Boldog Ceferino Intézet szervezésében július 5-én tartották meg nemzeti kegyhelyünkön, Mátraverebély-Szentkúton a 17. országos roma zarándoklatot, amelyről az ország minden részéből érkeztek zarándokok. Délelőtt Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke mutatott be koncelebrált szentmisét. A zarándoklatról készült tudósításunkat lapuk 5. oldalán olvashatják.

Az idei Szentjánosbogár gyermek és kamasz lelki napok június 30-tól július 4-ig zajlottak az ország több pontján: öt helyszínen majdnem négyszáz „bogár” vett részt a táborokban. Július 3-án este Kerepesre látogattunk el, hogy közelebbről megismerjük a „bogárcsodát”, ahogy sokan nevezik. Riportunkat a 8. oldalon olvashatják.

A Vatikán két csodát is elismert, melyeket Boldog Pier Giorgio Frassati közbenjárásának tulajdonítanak, és amelyek lehetővé teszik szentté avatását, amire, mint ismeretes, szeptember 7-én kerül sor. A közbenjárására történt legutóbbi csoda egy amerikai szeminarista meggyógyulása volt. A lapunk 12. oldalán közzétett hírösszefoglalóban olvashatják, hogy Pier Giorgio Frassati (1901. április 6. – 1925. július 4.), a Torinóból származó fiatalember lelkes hegymászó, természetjáró volt; domonkos harmadrendi, az Actio Catholica tagja, a szegények és a szenvedők barátja. Vidámságával és intenzív lelki életével sok embert lelkesített, különösen a fiatalokat. Huszonnégy éves korában, gyermekbénulásban halt meg.

A Mértékadó kulturális mellékletben arról olvashatnak, hogy alapításának 200. évfordulóját ünnepli a balatonfüredi Anna-bál. A polgári értékek jegyében született, mára már nemzetközi hírű táncestélyt a hagyomány szerint először Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte meg a Horváth-házban 1825. július 26-án, Anna-napkor, leánya, a húszesztendős Krisztina Anna tiszteletére. A ma Balatonfüred reformkori városrészeként ismert savanyúvízi fürdőtelep a 18. század közepétől az 1940-es évek végéig a bencés rend tulajdonában és kezelésében állt, így a szerzeteseknek komoly szerepük volt a város üdülőhellyé fejlesztésében. A bicentenáriumra a Tihanyi Bencés Apátság – a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárával, a Herendi Porcelánmanufaktúrával, valamint Balatonfüred városával összefogva – közös kiállítással és forráskiadvánnyal készült. Szlavkovszky Mariann történésszel, az Elegancia és hagyomány – A tihanyi bencések a füredi Anna-bál két évszázadában című időszaki tárlat kurátorával beszélgetett Pallós Tamás.

Az idei esztendőben emlékezünk meg arról, hogy száz évvel ezelőtt, 1925. július 17-én született a magyar irodalom kiemelkedő alkotója, Nagy László, a súlyos szavú, gyönyörű látomásokban verselő költő, műfordító. Jánosi Zoltán irodalomtörténész évtizedek óta foglalkozik a költő életével, munkásságával, Szólítlak, hattyú címmel monografikus igénnyel megírt tanulmánykötete is megjelent róla. Jánosi Zoltánnal beszélgetett Bodnár Dániel.

A Barangoló rovatban ezúttal Baranyai Béla kalauzolja olvasóinkat, mégpedig Rómába a Szent Kelemen-bazilikába, bemutatva annak értékeit, ismertetve históriáját. Mint írja, „valódi időutazás részese lehet az idelátogató, hiszen a jelenlegi templom alatt van egy korábbi, 4. századi bazilika, még lejjebb pedig egy ókori, közelebbről egy 1. századi építmény.”

Magyar Kurír