Megjelent az Új Ember 2025. június 8-i száma

A címlapon kezdődik tudósításunk Mariazellből: az ausztriai kegyhely bazilikájában május 31-én Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke koncelebrált szentmisét mutatott be Mindszenty József bíboros tiszteletére és boldoggá avatásáért. A mise szónoka Székely János szombathelyi megyéspüspök volt, koncelebrált többek közt Dominik Duka OP nyugalmazott prágai érsek, bíboros; Pedro López Quintana érsek, bécsi apostoli nuncius és Michael Staberl, a mariazelli bazilika elöljárója. A nagyszabású ünnepen leleplezték és megáldották Rieger Tibor bronzból készült, a mariazelli templom mellett felállított Mindszenty-szobrát .

Rómából, a május 30. és június 1. között megtartott családok, gyermekek, nagyszülők és idősek jubileumi találkozójáról tudósítunk. A világrendezvényen részt vett egy több mint harmincfős magyar küldöttség is Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottságának elnöke vezetésével.

A küldöttség tagjai egyházmegyei családreferensek, különböző családmozgalmak, így a Házas Hétvége, a Schönstatt Családmozgalom vagy a Fokoláre képviselői és családtagjaik, valamint két római katolikus és három görögkatolikus pap, utóbbiak részben családostul. A jubileumi találkozó alkalmával XIV. Leó pápa a házasságban megélt egységről elmélkedett az Urunk mennybemenetele ünnepén tartott vasárnapi szentmisén. Beszédének magyar fordítását lapunk 2. oldalán olvashatják.

„Hallatlan nyugalom és békesség van bennem, mert tudom, hogy Isten tudta nélkül nem történik semmi. És ha ő tudja, akkor kinek kellene még tudnia? Az nem számít, hogy én nem tudom. Úgy érzem, teljesen a helyemen vagyok” – vallja Horváth Zoltán protonotárius kanonok, esperes. A budapesti Avilai Nagy Szent Teréz-templom plébánosával a hatvanadik születésnapja alkalmából készült beszélgetést lapunk 9. oldalán olvashatják.

A Mértékadó kulturális mellékletben Mészáros Ákos mutatja be Makray János festőművész képeit, amelyeket a budapesti Szent Kereszt-templomban állítottak ki. A XII. kerületi templomban május 25-én nyílt és három héten át látogatható kiállítás védnöke Matolcsy Kálmán templomigazgató. A tárlat Gájer László kezdeményezésére jött létre. „Makray festészetének lényege a szakralitás, alkotásait áthatja a fény, a magasság és a mélység. Maga a fény mint közös motívum ezeken a képeken olyan valóság, amit Isten tulajdonságának tartanak. Vásznain Makray elsősorban nem templomokat ábrázol, hanem a lelkiséget igyekszik megragadni a festészet eszközeivel, anélkül, hogy szentimentális lenne” – olvashatjuk Mészáros Ákos tárlatbemutató írásában.

Bodnár Dániel Roberto Rossellini Szent Ágoston című filmjét ajánlja. Az olasz filmdráma 1972-ben készült, Ágoston életének közel két évtizedét mutatja be, a 395-től a 410-es évek elejéig terjedő időszakot. Hippo püspöke 395-ben maga mellé vette Ágostont társpüspöknek. Egy évvel később, Valerius halála után Ágoston már egyedül töltötte be ezt a tisztséget, egészen élete végéig. A 410-es esztendő a hatalmas Római Birodalom egyik legtragikusabb eseményét hozta magával. A vizigótok fejedelme, Alarik betört Rómába, és katonáival három napig fosztogatja, pusztítja a fővárost. Ágoston ennek hatására írta meg huszonkét könyvből álló monumentális munkáját Isten városáról címmel.

Baranyai Béla a Nézőpont rovatban ezúttal Jiří Mádl Rádió című filmjéről írta meg gondolatait. 1968 nemcsak a diáklázadások éve, hanem Csehszlovákia lerohanásának esztendeje is. „A Varsói Szerződés csapatai mintegy kétszázezer katonával, valamint több ezer harckocsival lerohanták” a kommunisták szorításából éppen kitörni készülő, reformok útján elindult országot. Egy újabb történelmi tárgyú, remek film szól azokról a tényekről, amelyek megmutatják, hogy „a Gulag néven ismert koncentrációs táborok, a diktatúra, a személyi kultusz, a szabadságjogok eltiprása nem egy »jó szándékú elgondolás« gyakorlati megvalósításának a hibája volt, hanem egy megvalósíthatatlan, utópisztikus ideológia törvényszerű következménye.”

Magyar Kurír