Megjelent az Új Ember 2025. március 2-i száma

Hetvenöt éves a Katolikus Szeretetszolgálat, ebből az alkalomból beszélgettünk Vajda Norbert főigazgatóval a szervezet történetéről. Nincs még egy olyan, szociális tevékenységet folytató egyházi intézmény Magyarországon, amely hetvenöt éve folyamatosan működik. A Katolikus Szeretetszolgálat a szerzetesrendek feloszlatásával párhuzamosan, 1950. augusztus 29-én született meg. Ekkor írták alá az állam és az Egyház közötti megállapodást, hogy az idős, beteg szerzetesek ügyeit rendezzék.

A lapban – a február 24-i lapzártánkig beérkezett információk alapján – tájékoztatunk a hosszabb ideje kórházi kezelésre szoruló Ferenc pápa egészségi állapotáról, ehhez kapcsolódva tesszük közzé a római Gemelli-klinika orvosai által tartott sajtótájékoztatón elmondottakat is.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás halálának ötvenedik évfordulója alkalmából május 31-én a mariazelli bazilika oldalában felállítják Rieger Tibor szobrászművész bronzból készült, életnagyságú Mindszenty-szobrát. Ennek kapcsán interjút olvashatnak Kovács Gergellyel, a bíboros, hercegprímás boldoggáavatási eljárásának viceposztulátorával, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány képviselőjével.

Összefoglalót közlünk a Cor et Lumen Christi közösség éves konferenciájáról, amelyet február 15–16-án rendeztek meg Budapesten, a BOK-csarnokban. A rendezvényen közel kétezren vettek részt határainkon innen és túlról. Az előadók között volt Damian Stayne, a közösség alapítója; Johannes Hartl teológus, az augsburgi Imádság Háza alapítója és Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök.

Esztergomban tartottak nyilvános beszélgetést Török Csabának a Magyar Kurír gondozásában, a Via Sacra zarándok utazási irodával együttműködésben kiadott Róma című kötetéről. A jó hangulatú rendezvényről tudósítunk a lap 12. oldalán.

A Mértékadó kulturális mellékletben beszélgetést olvashatnak a diplomakoncertje előtt álló Orosz Balázs oratórium- és dalénekessel. A koncertre a Zeneakadémia Nagytermében kerül sor március 11-én 19 órától. Az ifjú végzős művésszel tanulmányairól, a barokk szenvedéstörténetekről, az általa összeállított „pasticcio passióról” és a mindennapi élet kihívásairól beszélgetett Pallós Tamás.

A Műterem rovatban olvasható Mészáros Ákos kiállításra hívogató írása a Halálom esetén elégetendő – Írói naplók című tárlatról, amely augusztus 31-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Többek között megtudhatjuk, hogy míg „Márai Sándor a szépirodalmi műveivel egyenértékűnek tekintette feljegyzéseit, addig Kassák Lajos és Lengyel József inkább lehetséges szépirodalmi alkotások csíráit látta személyes jegyzeteiben. Fodor András szerkeszthetetlennek s emiatt művészietlennek tartotta őket, Füst Milán pedig egyenesen életműve csúcsának nevezte sokszorosan átdolgozott naplóját”.

A Nézőpont rovatban Baranyai Béla olyan filmekről ír, „amelyek rólunk is szólnak”, a Futni mentem, valamint az És mi van Tomival? az életünk jelentős részét kitevő kisbetűs hétköznapok világában játszódik.

A Makám és Szabó Balázs Bandája legfrissebb, 2024 decemberében megjelent albumát hallgatta meg Paksa Balázs és méltatja a CD-ajánlóban.

Magyar Kurír