Megjelent az Új Ember 2025. március 9-i száma

A címlapon keződik tudósításunk arról, hogy Ferenc pápáért mutattak be szentmisét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai a budapesti Szent István-bazilikában március 3-án. Az esemény szónoka Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt. A Rómában és szerte a Világegyházban indított közös imádságokhoz csatlakozott az MKPK a szentmisével, melyen a Szentatya mielőbbi felépüléséért imádkoztak. Az eseményen jelen volt Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa; Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke, valamint a püspöki kar további tagjai. 

Kérjük kedves Olvasóinkat, hogy továbbra is imádkozzunk a Szentatyáét!

Szinodalitás magyarul címmel rendeztek konferenciát március 1-jén Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. A tanácskozás célja a világegyházi szinódus munkájának és eredményeinek hazai bemutatása, üzenetének hiteles és személyes tolmácsolása volt. Az esemény fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, valamint Német László SVD bíboros, belgrádi érsek volt. A rendezvényről szóló összefoglalót lapunk 2. oldalán olvashatják.

Interjút közlünk Benyusz Márta jogásszal, a Gyermekjogokért Egyesület elnökével, aki január 7-étől a Kiskorúak Védelmével Foglalkozó Pápai Bizottság európai regionális tanácsadója. A hazai egyházi gyermekvédelem helyzetéről, a bántalmazási esetek kezeléséről, megelőzéséről és a szentszéki bizottság terveiről kérdeztük.

A Világegyház hírei között arról olvashatnak, hogy Ferenc pápa a Gemelli-klinikán február 25-én jóváhagyta Venezuela első szentjének kanonizálását. Az országban, sőt egész Latin-Amerikában évek óta várták ezt a hírt, hiszen Boldog José Gregorio Hernández venezuelai orvost, a szegények doktorát szívükben hordozzák a helyi hívek.

A Mértékadó kulturális mellékletben Sűvít a golyó, cseng a kard címmel Mészáros Ákos írását olvashatják az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeinek megjelenítéséről a képzőművészetben, Borsos József Nemzetőr című festményétől kezdve Than Mór, Madarász Viktor és László Fülöp képein át Réti István komor színekkel megfestett Honvédtemetés (1899) című alkotásáig.

A Mértékadóban ezúttal egy különleges tárgyról is olvashatnak: a kör alakú imakönyv (hóráskönyv) a késő középkorból származik, a hildesheimi Szűz Mária mennybevétele-székesegyház könyvtárában (Dombibliothek Hildesheim) őrzik, szokatlan formája miatt kapta a Codex Rotundus nevet. Flandriában készült, latin és francia nyelven, feltehetően a 15. század végén.

A Nézőtér rovatban a Placid, avagy játszma a halállal című színdarabról ír Baranyai Béla. A kétszereplős mű a Gulagot megjárt, sokunk által, sőt országosan ismert és tisztelt Olofsson Placid atya alakját eleveníti fel, „aki egyszerre volt tanító és tanú, életútja a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás alaptörténetévé vált”. A darabot – amely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Ülj Közelebb Produkció közreműködésével jött létre –, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Placid atya hiteles személyiségét, életútját, üzenetét a NEB szeretné közelebb vinni a fiatal korosztályhoz. Idén még kilenc előadást terveznek, elsősorban gimnáziumokban.

Magyar Kurír