Megjelent az Új Ember 2025. október 5-i száma

Címlapon kezdődik interjúnk Barsai Jánossal, aki már az idén nyolcvanéves Új Ember első számát is olvasta. A kilencvenhat esztendős villamosmérnökkel, kedves olvasónkkal otthonában beszélgettünk az életéről és lapunkról, amelynek jelenleg is előfizetője.

Újabb görögkatolikus vértanút tisztelhetünk a boldogok sorában. A Nagykálló melletti Biriben született Orosz Péter Pál a kárpátaljai egyházüldözés egyik vértanúja. Szeptember 27-én a kárpátaljai Bilkén (ukránul: Bilki) a boldoggáavatási szertartást XIV. Leó pápa megbízottja, Grzegorz Wojciech Ryś bíboros, łódźi érsek vezette, akivel interjút is közlünk lapunkban. Orosz Péter Pál életrajzát a 7. oldalon olvashatják.

Hírt adunk arról, hogy elindult a Placid atya-projekt. A Pannonhalmi Főapátság és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) együttműködési megállapodást kötött Olofsson Placid bencés szerzetes tárgyi és szellemi hagyatékának ápolására, feldolgozására és bemutatására. Az erről szóló dokumentumot Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke és Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát látta el kézjegyével szeptember 24-én Budapesten. A Placid atya-projekt legtöbb elemének bemutatására 2026-ban kerül sor.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családbizottsága és az Országos Lelkipásztori Intézet szeptember 25-én szakmai napot tartott az MKPK irodaházában Fókuszban: az internetfüggés címmel. Tudósításunkban olvashatnak a Váci Egyházmegyében lezajlott digitális detox programról és annak a kezdeményezésnek az eredményéről, hogy a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolába a tanulók 2011 óta nem vihetnek be okostelefont.

A Mértékadó kulturális mellékletben az Arcvonások rovatban interjút közlünk Czifra Jánossal, aki 1987-től 2022-ig a salzburgi dóm karnagya volt; harmincöt éven át vezette a székesegyház kórusát és zenekarát. Szeptemberben háromnapos karvezetés-mesterkurzust tartott a Zeneakadémián. A sokoldalú művész-tanár 1951 szentestéjén Budapesten született, itt kezdte el zenei tanulmányait is, amit aztán Salzburgban, a Mozarteumban folytatott. Ifj. Sapszon Ferenc felkérésére 2023-ban ő is vezényelt a Ferenc pápa által celebrált Kossuth téri szentmisén.

A közelmúltban elhunyt Robert Redfordra emlékezik Baranyai Béla. Az 1936-ban született színész gazdag életműve mellett örökül hagyta ránk az 1980-ban megalapított Sundance Filmintézetet – ez a független filmeseket támogatja –, és az általa létrehívott Sundance Filmfesztivált, a kezdő filmesek seregszemléjét. Emlékezetes alkotásokban láthattuk őt, többek közt a Butch Cassidy és a Sundance kölyök című westernben, A Keselyű három napja (1975) és Az elnök emberei (1976) című filmben. A Távol Afrikától mozijában Redford meggyőzően alakítja a sármos és öntörvényű vadászt. 1980-ban az Átlagemberek című filmmel rendezőként is debütált, alkotását Oscar-díjjal jutalmazták. Később több olyan filmet készített, amelyeknek főszereplője is volt.

A ferencesek idén ünneplik A teremtmények dicsérete, azaz a Naphimnusz születésének 800., jubileumi évét. Assisi Szent Ferenc 1225 tavaszán, néhány hónappal azután, hogy Alverna hegyén megkapta Jézus Krisztus szent sebeit, a San Damiano-kolostorban időzött. A Perugiai legenda szerint ez idő tájt betegségei elhatalmasodtak rajta, erős fájdalmak gyötörték, és teljesen megvakult. Mégis ekkor írta az olasz és a világirodalom egyik leggyönyörűbb költeményét. Falvay Dávid irodalomtörténésszel, az ELTE Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszékének vezetőjével beszélgetett a Naphimnuszról Bodnár Dániel.

Magyar Kurír