Megjelent az Új Ember 2026. június 14-i száma

Kultúra – 2026. június 10., szerda | 19:25

Az Új Ember 2026. június 14-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.

A 33. Szent István Könyvhét ünnepélyes megnyitóján, május 18-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében adták át az idei Stephanus-díjakat. Irodalmi kategóriában Iancu Laura moldvai magyar író, költő, néprajzkutató kapta a kitüntetést. Teológiai kategóriában Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, biblikus teológus, a Központi Papnevelő Intézet rektora vehette át az elismerést. A vele készült interjúnkat olvashatják a lapban tanulásról, tudásról, oktatásról és eddigi munkásságáról.

2026–27-ben három jelentős, Olofsson Placid bencés szerzetessel kapcsolatos jubileumról emlékezünk meg: születése 110., letartóztatása 80. és halála 10. évfordulójáról. Ezekhez kapcsolódva szerveztek egyháztörténeti konferenciát június 4–5-én a Pannonhalmi Főapátságban. A konferenciáról összefoglalót közlünk a lapban.

A Máriapócs Nemzeti Kegyhely a hazai görögkatolikusok lelki központja. Máriapócson majdnem egész évben, február elejétől december közepéig szerveznek zarándoklatokat, a templom pedig reggeltől estig nyitva áll mindenki előtt. A kegyhely vezetőjével, Mosolygó Péterrel készült interjúnkból kiderül, sokféle nemzetiség és felekezet érzi otthon magát itt, a Könnyező Mária-kegykép közelében.

Bővebb hírt adunk arról, hogy a Pannonhalmi Főapátság konventjének döntése értelmében a Magyar Bencés Kongregáció általános káptalanja május 29-én a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostort konventuális perjelség rangjára emelte. Ezzel a döntéssel a bakonybéli bencés monostor a Magyar Bencés Kongregáció önálló tagja lett.

A Mértékadó kulturális mellékletben interjút közlünk a Kossuth-díjas Lackfi Jánossal. Kilencvenöt kötet és negyvennégy műfordításkötet, évente huszonháromezres eladási példányszám, negyvennél is több díj, köztük József Attila-, Prima Primissima és legújabban Kossuth-díj, tizenhét év folyóirat-szerkesztés és ugyancsak tizenhét év egyetemi oktatás, valamint huszonöt év kreatívírás-oktatás… Hosszan sorolhatnánk még a számokat, melyek az író, költő, műfordító igen termékeny életpályáját jellemzik.

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936), felnőtt korában megtért angol író Isten képmását látta meg minden egyes emberben, és mélységes tisztelettel hajolt meg kivétel nélkül mindenki előtt, mert úgy tekintett embertársaira, mint Isten teremtő tervének megvalósulásaira. Bodnár Dániel írásában arról olvashatnak, hogy Chesterton Assisi Szent Ferencről írt, 1923-ban megjelent életrajza azonnal hatalmas nemzetközi siker lett, és mindmáig az egyik legolvasottabb spirituális esszé világszerte. Magyarországon is több kiadást ért meg. Idén, a szeráfi atya boldog halálának (tranzitusának) 800. évfordulójára időzítve, a Szent István Társulat újra kiadta Chesterton könyvét.

Száz évvel ezelőtt hunyt el a Sagrada Família megálmodója, a világhírű hívő katalán építész, Antoni Gaudí. Személyéről, művéről, gondolatvilágáról olvashatnak a Mértékadóban.

Baranyai Béla pedig jegyzetében tárgyi emlékeinkről és ezekkel kapcsolatban a lelkivilágunk sajátosságairól ír.

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria