Megjelent az Új Ember húsvéti dupla lapszáma

Húsvéti dupla számuk Születés és feltámadás címmel megjelent vezércikkében Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek tudatosítja az idei ünnep kettős, sőt hármas jubileumát. „Szentév van, mégpedig a 2025-ös év, vagy ahogy régen írták volna A. D. 2025, az Úr 2025. éve, születésétől számítottan. A mi számrendszerünkben, de még inkább életünk rövidségét tekintve a huszonöt évenkénti idő már jubileumnak számíthat. Egy-egy szentév nem csupán naptári vagy történelmi mérföldkő, hanem a magunkba szállás, a bűnbánat, a búcsúk által elnyerhető megbocsátás és kiengesztelődés éve is. A Miatyánk utolsó három kérése – bocsásd meg a mi vétkeinket, ne vígy minket a kísértésbe, szabadíts meg a gonosztól – külön nyomatékot kap ilyenkor. A föltámadt Krisztus ajándéka a bűnbocsánat (Jn 20,13), de még az is, hogy bűnbánatot tudunk tartani (ApCsel 11,1). Az is jubileum, hogy a hét első napján, vasárnap ünnepeljük Urunk föltámadását, mert való igaz, hogy vasárnap támadt föl…” – írja Bábel Balázs érsek.

Ünnepi lapunkban hosszabb beszélgetést olvashatnak Andrási Andorral, aki tizenkét évesen Sztehlo Gábor gyerekotthonába került, amelynek demokratikus felépítése az egész életét meghatározó tapasztalat lett számára. Később sugárfizikusként dolgozott, feleségével negyvenhét éven át éltek együtt, két gyermeket neveltek fel. Elmúlt nyolcvanéves, amikor a holokauszttúlélő Fahidi Éva társa lett. Könyvet írt az életéről Levelek a túlvilágra címmel, valamint részt vesz Sztehlo Gábor és most már Fahidi Éva szellemi örökségének őrzésében is. Interjúnkban a múlt és a jelen bölcs tanúja, tanúságtevője mesél különleges életéről.

Tervekről, önkéntességről, hitről nyilatkozott lapunknak Szabadhegÿ Péter, akit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) február 15-ére összehívott rendkívüli küldöttgyűlése választott a szervezet elnökének. A tisztség Kozma Imre atya 2024 októberben bekövetkezett halála óta betöltetlen volt. Szabadhegÿ Péter Magyarország korábbi londoni nagykövete, üzletember; ezt megelőzően a Szuverén Máltai Lovagrendben látott el különböző megbízatásokat.

Húsvéti lapunkban megismerhetik Göblyös Péter radiológusprofesszort, a mammológia egyik hazai megalapozóját, aki az emlőbetegek segítésére életre hívta a Szent Agáta-mammológusnapot és a Szent Agáta-miséket.

Egy másik életútról is beszámolunk olvasóinknak: családból, jól fizető külföldi munkából a hajléktalanságba vezetett Szabó Zsolt útja. Megjárta a gödör alját, de sikerült kikerülnie onnan, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti Miklós utcai hajléktalanszállóján dolgozó elszánt és kitartó szociális munkásoknak, saját akaraterejének és a benne megszülető hitnek köszönhetően.

Lapunkból idén sem maradnak el a húsvétra szánt elmélkedések, többek között Kocsis Imre biblikusprofesszortól, Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutatótól és Kovács Zoltán mariológustól.

Az ünnepi napokra ajánljuk továbbá Bősze Ádám zenetörténésszel, zenekritikussal készült interjúnkat is, amelyben az egykori műsorvezető a számos zeneszerző életében meghatározó keresztény hitről beszél.

A könyvek világát és az irodalmat kedvelőknek pedig ajánljuk Lackfi János versét, valamint Valaczka András irodalomtörténész, író, tanár korántsem könyvízű húsvéti gondolatait többek közt Chesterton, Dosztojevszkij műveiről.

A Mértékadó kulturális mellékletben Iancu Laura József Attila-díjas költővel, íróval, néprajzkutatóval beszélgetett Bodnár Dániel kollégánk magyar költők húsvéti verseiről.

Rendkívüli érdeklődéssel várt kiállítás nyílt április 8-án a budapesti Szépművészeti Múzeumban, MS mester és kora címmel. A tárlaton látható MS mester selmecbányai főoltárának hét fennmaradt táblaképe, köztük az a húsvét ünnepéhez kapcsolódó négy festmény, a Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás, melyeket az alapításának százötvenedik évfordulóját ünneplő esztergomi Keresztény Múzeumban őriznek. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, egyetemi oktató, a múzeum munkatársa, a budapesti tárlat egyik kurátora beszélt a Mértékadónak a tárlatról.

Mészáros Ákos írása által a bécsi Kunsthistorisches Museum képtárának egyik legfigyelemreméltóbb alkotását, Caravaggio Töviskoronázás című festményét hozza közel olvasóinkhoz.

A Nézőpont rovatban pedig Bakancslista címmel írt jegyzetet Baranyai Béla a bakancslista-jelenségről.

Minden kedves olvasónknak áldott, boldog húsvétot kívánunk!

Magyar Kurír