Megjelent a Vigilia márciusi száma

„A II. Vatikáni zsinat meglátásai lassan válnak életté az egyházban. Jellemző példája ennek az egyház új meghatározása: Isten népe, communiója, amelybe minden megkeresztelt hívő beletartozik, mindnyájan – »vezetők« és »vezetettek« – aktív és felelős részesei Krisztus testének. Ezt szolgálja a szinodalitás, amely Ferenc pápa szerint az élő egyház egyik legfontosabb jellemzője: »A szinodalitás stílus, együttjárás a közös úton, ezt várja az Úr a harmadik évezred egyházától” – írja Lukács László felelős kiadó A szinodális úton című vezércikkében, majd a német Synodale Weg január végén rendezett első ülésszakát ismerteti: „A rendkívül különböző tárgyú és hangnemű felszólalásokból e napok alatt kiderült, hogy eredményt csak akkor tudnak elérni, ha minden résztvevő új, a valódi párbeszédre alapuló vitakultúrára törekszik. A résztvevők elhatárolódnak a szélsőséges megnyilvánulásoktól, de elutasítják azt a vádat is, hogy a Szinodális Utat az eretnekség veszélye fenyegeti. Alapvető szemléletváltásra van szükség: őszintén, szépítgetés nélkül szembe kell nézni az egyház jelenlegi válságával, és látszatmegoldások helyett valódi reformokra kell törekedni, amelyek az Evangélium szellemében segítik az egyház megújulását.”

Az igazság című tematikus összeállításban Juhász Pál Balázs: Az Igazság megjelenésének útja. Megjegyzések a bibliai igazság-teológiához, Petres Erika Lúcia: Két úton az igazsághoz. Szent Anzelm és Szent Tamás nyomában, Válóczy József: Amit nem akarunk megváltoztatni. Gondolatok esetlegességről és végérvényességről, valamint Kocsis László: Van-e igazság az etikában? A morális igazság mint filozófiai probléma című tanulmányát olvashatjuk. A témához kapcsolódik A Vigilia beszélgetése Bánkuti Gáborral, Gőzsy Zoltánnal és Varga Szabolccsal a történelmi igazságról, illetve Lukács László: A dialógus útja az Igazsághoz című írása az Egyház a világban rovatban.

A folyóirat szépirodalmi részében Schein Gábor és Jász Attila versei, Patak Márta novellája és Vörös István: Gyémánt és békasó avagy Milyen formában találjuk meg az igazságot a művészetben? című esszéje szerepel. A Mai meditációk rovat Cseke Ákos: A legtitkosabb gondolat című esszéjét, a Napjaink pedig Mező Balázs Vető Miklósról írt nekrológját közli.

A Kritika rovatban Bernáth László elemzi Kocsis László: Az igazság elméletei című könyvét. A Szemle rovatban Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak, Halmai Tamás: Isten peremén. Iancu Laura költői világa és Thomas Handgrätinger: Szent Norbert érsek és rendalapító című munkájáról találunk recenziókat.

A Vigilia megújult honlapján részleteket lehet olvasni a legújabb szám néhány írásából.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír