Az esztergomi székesegyház 13. századi kottás breviáriumát rekonstruálta Szoliva Gábriel OFM

A rekonstrukció alapjául a kódexnek a zágrábi Metropolitanska knjižnica Zagrebačke nadbiskupije (Zágrábi Városi Könyvtár) régikönyves gyűjteményében 2019-ben felfedezett,

15–17. századi nyomtatványok borítójának megerősítéséhez felhasznált 258 töredéke szolgált,

kiegészülve a breviáriumból származó további 14, zágrábi és budapesti könyvtárakban megtalált fragmentumokkal.

A hasonmás kiadást kísérő háromnyelvű (magyar, angol és horvát) tanulmány magába foglalja a fragmentumokon fennmaradt tartalom aprólékos filológiai, liturgia- és dallamtörténeti elemzését,

amelynek segítségével a kódex biztonsággal elhelyezhető a középkori Magyarország gregorián forrásainak láncában.

Mellékszálként arra a 17. század végi könyvkötői munkamódszerre is fény derül, amelynek során a kódexet Zágrábban feldarabolták, és lapjait a helyi székesegyházi könyvtár nyomtatványainak tábláira ragasztották.

Ahogy a szerző fogalmaz a kötet előszavában, a kódex

egy képzeletbeli kapu, amelyen keresztül beléphetünk a középkori esztergomi székesegyház kórusába, a káptalan zsolozsmájának helyszínére, sőt dallamainak megszólaltatásával benyomást szerezhetünk az egykori »hangzó katedrálisról«.”

A kötet megszületéséhez szükséges kutatást az MTA Lendület és Mecenatúra programjai, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapja támogatta. A szerző és a szerkesztő külön háláját fejezi ki Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Oberfrank Ferencnek, az MTA köztestületi igazgatójának, valamint Monok Istvánnak, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatójának a könyv megjelentetésében nyújtott hathatós támogatásukért is.

A Musicalia Danubiana sorozat 27. köteteként Czagány Zsuzsa szerkesztésében napvilágot látott kiadvány a Penna Bölcsész Könyvesboltban kapható online, személyesen a 1053 Budapest, Magyar utca 40. szám alatt, illetve az info@pennakonyvesbolt.hu címen rendelhető.

Az eredeti cikk az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja weboldalán olvasható. 

Forrás és fotó: Ferences Média/ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja/ferencesek.hu

Magyar Kurír