Megjelent a Vigilia áprilisi száma

A lap élén Ternyák Csaba Húsvéti hitünk távlatai című írása olvasható, majd tematikus összeállítás, Isten és a csend címmel: Gyurkovics Miklós A csend misztikája: patrisztikus reflexiók, Görföl Tibor Szemlélődő kapcsolatkeresés: Basil Pennington, Basil Pennington OCSO A csend terei és Laczkó Zsuzsanna SJC A bennünk élő Krisztushoz vezető út. Jálics Ferenc SJ csendmeditációs lelkigyakorlata.

A témához kapcsolódik A Vigilia beszélgetése rovatban Gájer László Baán Izsákkal készített interjúja, a Szép/Művészet rovatban Büky Virág Bartók csendjei című írása és a Szép/Írásban két tanulmány: Tukacs Tamás: Csendek, hangok, melankólia: Jon Fosse Nobel-díja kapcsán, Horváth Kornélia: Csend és (el)hallgatás az 1945 utáni magyar irodalomban (Ottlik, Pilinszky, Nemes Nagy).

A szépirodalmi részben Gergely Ágnes, Czesław Miłosz, Bokros Judit, Markó Béla versei és Darvasi László regényrészlete szerepel még. A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Bartusz-Dobosi László elemzi Halmai Tamás „Noli me tangere” című versét.

A folyóirat tematikus összeállítással emlékezik meg Byron halálának kétszázadik évfordulójáról is: Kőrizs Imre: Bickersteth Johanka ébresztése, Péti Miklós: „Childe Harold, a rév, mely felé igyekszem”. Kosztolányi újonnan előkerült Childe Harold fordításáról, illetve részletek olvashatók a Childe Haroldból Kosztolányi Dezső, Nádasdy Ádám és Imreh András fordításában.

A Kritika rovatban Horváth Csaba méltatja Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényét, a Szemle rovatban pedig Baán Izsák Szóra bírt magány. Közösségben egymással és Istennel, Sztehlo Gábor Háromszázhatvanöt nap. Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben, Kende Tamás Embermentés, vagyonmentés, státuszmentés 1944–1945-ben Sztehlo Gábor emlékezetében és Nógrádi Gábor Akit keresnek: Jesua című könyvéről találunk recenziókat.

A Vigilia honlapján részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír